A nepszava.hu szerint újabb fontos mérföldkő lehet az Európai Bizottság és a magyar kormány között hetek óta zajló erőpróbában a biztosi testület idei első, január 11-i ülése, amelyen több magyar vonatkozású ügyben is döntés születhet - értesült kedden a BruxInfo. Bizottságnál mostanra vaskos magyar paksaméta állt össze, amit négy dosszié alkot. Ezek: a Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek a bírák nyugdíjazásától kezdve az adatvédelmi ombudsman hivatalának megszűnéséig; az Olli Rehn reszortjának számító jegybanktörvény és a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása; végül pedig a tárgyalások esetleges megkezdése a Magyarország által az IMF-től és az EU-tól kért elővigyázatossági hitel megállapodásról.

A négy dosszié közül háromról (alkotmányhoz kötődő igazságügyi reformok, jegybanktörvény, deficiteljárás) értesülésünk szerint jövő szerdán akár már konkrét lépésekre szánthatja el magát az Európai Bizottság, amely idei első ülésén nagy figyelmet szentel majd a magyar ügyeknek. Szerdára ugyanis várhatóan befejeződnek azok a jogi vizsgálatok, amelyek a fenti kérdéskörökben a közelmúltban elfogadott magyar törvények uniós joggal való összeegyeztethetőségét hivatottak megállapítani. Brüsszel korábban, a magyar hatóságoknak küldött levelekben komoly aggályainak adott hangot ezzel kapcsolatban. Olivier Bailly szóvivő kedden jelezte, hogy a Bizottság szolgálatai az óév utolsó és az újév első napjaiban időt és fáradtságot nem kímélve tanulmányozták a 2011. végén sorozatban elfogadott magyar törvényeket.

Az Európai Parlament zöld frakciója kezdeményezi, hogy az EU indítson eljárást Magyarország ellen az Európai Unió alapvető értékeinek megsértése miatt - jelentette be szerdán Bécsben Ulrike Lunacek osztrák politikus, a Zöldek/Európai Szabad Szövetség külpolitikai szóvivője az MTI beszámolója szerint.

Az osztrák politikus úgy vélekedett, az új alkotmány életbe lépésével Magyarország "de facto autoriter állammá vált". Az igazságszolgáltatást, a médiát és a parlamentet "de facto Orbán és követői irányítják", a választókerületek új beosztása is a Fidesznek kedvez, és utolsó tényezőként "megszüntették a nemzeti bank függetlenségét" - fogalmazott Lunacek.

"A helyzet nem csak Magyarország számára veszélyes, az Európai Unió alapvető értékeit veszélyezteti" - tette hozzá. Ha nem indít eljárást, az EU "nem nézhet többé a tükörbe", amikor demokráciáról és jogállamiságról van szó, emellett a csatlakozásra törekvő országok szemében is hiteltelenné válik - vélekedett a politikus.

Pleschinger Gyula a gazdasági minisztérium államtitkára nemhogy csillapította, inkább fokozta a befektetői aggodalmakat amiatt, hogy úgy fogalmazott: nem lenne tragédia IMF-megállapodás hiányában sem - írja a Financial Times Beyond-BRIC's blogjában Stefan Wagstyl. Véleménye szerint a mostani időszak nemcsak Magyarország számára veszélyes, hanem a kelet-közép-európai szomszédainak is.

Először az Unióval kell megállapodnia hazánknak

A magyar gazdaság teljes széteséshez és az általános nyomor kialakulásához vezethet, ha kormány nem ismeri fel végre, hogy Magyarországnak szüksége van az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségére - mondta el lapunknak Róna Péter. A közgazdász szerint országunk nincs abban a helyzetben, hogy ellenségesen viszonyuljon az EU-hoz, illetve " hadat viseljen" az IMF ellen. Ennek ellenére az Orbán-kormány az Uniótól való elkülönülést hirdeti, s nem óhajt csatlakozni a nyugati demokráciákhoz. Ezt az is bizonyítja, hogy a Fidesz-kabinet az elmúlt másfél év alatt lebontotta szinte az összes demokratikus vívmányt, s az ország önállóságára hivatkozva megszegte az EU-val kötött alapszerződést.

A szakértő úgy véli: addig az EU nem kezd érdemi tárgyalásokat hazánkkal, ameddig Magyarország nem számolja fel szerződésszegéses állapotot. Miután a Nemzetközi Valutaalap olyan szerződést kötött az EU-val, amelynek az értelmében az IMF önállóan nem tárgyal az uniós tagországokkal hitelnyújtásról, ilyen megbeszéléseket kizárólag közösség képviselőinek a részvételével folytat. Vagyis Magyarországnak először az EU-val kell tisztáznia a vitatott ügyeket, az érdemi IMF tárgyalások csak azt követően indulhatnak el. Róna Péter hozzátette: országunk megítélését a jövőben döntően befolyásolja majd, hogy hajlandó-e beilleszkedni az Unióba, vagy külön utat választ. Ez utóbbi esetén Magyarország nagyobb bajba kerülhet mint az óriási gazdasági válsággal küzdő Görögország.

Kulcskérdés a jegybanktörvény módosítása

Magyarországnak kell az első konstruktív lépést megtennie annak érdekében, hogy javuljon az ország viszonya az Európai Unióval (EU), és a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) - véli Török Zoltán. A Raiffeizen Bank vezető elemzője szerint országunk és a két nemzetközi szervezet között az úgynevezett jegybank törvény az egyik legkritikusabb kérdés. Az IMF és az EU nem csak a rendelkezés betűjét, hanem sokkal inkább annak szellemét kifogásolja. A magyar kormányzat törekvése ugyanis szemmel láthatóan az, hogy az irányítása alá rendelje a Magyar Nemzetei Bankot, holott a jegybankok függetlenségének a megőrzése minden uniós tagországgal szemben elvárás.

A vezető elemző úgy látja: a magyar kormánynak hamarosan változtatnia kell majd az Unió által kifogásolt jogszabályokon. Mi több a közösség által elvárt szellemben kell majd végrehajtani a módosításokat. Vagyis nem csak azt kell majd átgondolni, hogy kinek a javaslatára ki nevezze ki a monetáris tanács vezetőit, illetve tagjait, és hány tagú legyen a testület, továbbá, hogy a jegybank össze vonható-e a pénzügyi felügyelettel, hanem azt is, hogy mindennapi gyakorlatban a kormány hogyan biztosítja jegybank önálló működését, s milyen garanciákat ad erre.

Büntetést kaphatunk a magas hiányért

Magyarországot jelentős szankciókkal sújthatja az Európai Unió, ha kormány továbbra sem lesz hajlandó az előírt három százalék alá szorítani a költségvetési hiányt - nyilatkozta lapunknak Békesi László. A volt pénzügyminiszter elmondta: az EU azok ellen kezdeményez ilyen eljárást, akik egymást követő két éven át nem hajlandók három százalék alá csökkenteni a hiányukat. Országunk már több mint hat éve nem képes megfelelni ennek az előírásnak.

Az Orbán- kormány tavaly megpróbálta az EU által előírt alá mérsékelni a hiány szintet azzal, hogy államosította a magán-nyugdíjpénztárak vagyonát, illetve külön adókat vetett ki - jegyezte meg a szakember. Ezekkel az intézkedésekkel azonban valójában nem ért célt a Fidesz - kabinet, miután az Unió nem számítja be a hiánycsökkentő tételnek az ilyen egyszeri bevételeket. Vagyis az EU számítási módszere szerint tavaly sem felelt meg hazánk a közösségi előírásoknak, mivel közösségi elszámolási rend szerint 2011-ben öt százalék feletti volt a idehaza a deficit. Magyarország feltehetően idén sem teljesíti az EU szabályt, mert a kormány továbbra sem strukturális átalakításokkal, vagy fenntartható többlet adó kivetésével, hanem a megmaradt magán nyugdíjpénztári vagyon államosításával igyekszik lefaragni a deficitet.

A négy vitatott terület

1.igazságügyi törvény (Viviane Reding állampolgársági jogi biztos által figyelemmel kísért ügyek)

2.jegybanktörvény (Olli Rehn pénzügyi biztos reszortja)

3.a hazánkkal szemben folyó deficiteljárás következő állomása

4.a tárgyalások esetleges megkezdése az elővigyázatossági hitelmegállapodásról.