Emeli bruttó 10-10 forinttal a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát szerdán a Mol Nyrt., ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el - írja a nepszava.hu. Az emeléssel a benzin átlagára 422-424 forintra, a gázolajé pedig 443 forintra nő, tavaly január elején a benzin átlagára 360-361 forint, a gázolajé pedig 351 forint volt.

Az üzemanyagok az újév első napján a 2 százalékpontos áfa-emelés miatt drágultak: a forgalmi adó 25-ről 27-százalékra növelése 6, illetve 7 forinttal emelte a 95-ös benzin és a gázolaj átlagárát a számítások szerint.

A Mol Nyrt. a múlt héten 6-6 forinttal emelte a benzin és a gázolaj literenkénti árát.

Az MTI érdeklődésére piaci elemzők elmondták, hogy a Molnak ezen a héten a múlt heti forint árfolyam gyengülés miatt sokkal nagyobb emelést kellett volna végrehajtania. Egyes vélemények szerint mintegy 20-20 forinttal kellett volna emelni mindkét üzemanyagfajta árát.

A benzin nagy része továbbra is adó lesz

A dízel üzemanyagok esetében a 444 forintból csak 207 forint a nyersanyag ára, 203 forintot az adóteher tesz ki - mutatott rá Pletscher Tamás az ING Bank olajipari elemzője. Benzin esetében a a 422 forintból 210 forint az adó és csak 176 forint a termék ára. A maradék összeg a szállítási költség, valamint az olajipari cégek nyeresége - tette hozzá.

Pletscher Tamás szerint rövid távon kiugorhat a benzin ára és akár az 500 forintos szintet is elérheti, miután egyelőre nem oldották meg az iráni konfliktust. A magas üzemanyagárak elsődleges oka ugyanakkor nem a közel-keleti konfliktus, hanem a gyenge forintárfolyam, miután az olaj világpiaci ára tavaly április óta tartósan a 105-120 dolláros zónában mozog.

Az ING olajipari elemzője úgy véli, hosszabb távon a mostani árszinthez hasonló benzinár rögzülhet, de ha a kormány megállapodik az IMF-fel akkor valamelyest még alacsonyabb is lehet. A 360-380 forintos benzináraktól viszont egy darabig biztosan el kell köszönni - fogalmazott Pletscher.

Iránon is múlik: még tovább emelkedhet a benzin ára

A Nyugat vezetői azt üzenték Iránnak, hogy újabb szankciókkal sújtják, ha nem hagyja abba nukleáris fegyverprogramját. Mire Irán visszaüzent: ha ezt megteszik, elzárja a Hormuzi-szorost, leállítva ezzel a nemzetközi olajszállítás több mint egy harmadát. A fenyegetést hadgyakorlatokkal és rakétakísérletekkel nyomatékosította. Válaszul London hadihajót küldött a térségbe, az ott állomásozó ötödik amerikai flotta szóvivője pedig megerősítette: semmiképpen sem tűri el a szoros lezárását.

Az iráni külügyminisztérium azután némiképp visszatáncolt, szóvivője útján jelezve: az Iszlám Köztársaság - legalábbis egyelőre - nem foganatosít tengeri blokádot. Tudható persze, hogy nem is foganatosíthat. Mert bármilyen intenzíven fegyverkezik is, egy tengeri-légi csatában semmi esélye sem lenne az amerikai hadigépezet ellenében.

De akkor miért hangzanak el harciasabbnál harciasabb teheráni nyilatkozatok? Miért erőlteti Irán - anyagi eszközeit nem kímélve és a fél világgal dacolva - nukleáris programját? Miért uszít gátlástalanul az ellen az Izrael ellen, mellyel viszonya akár jó is lehetne?

A magyarázatnak alighanem csak az egyik része az, hogy nem arab országként domináns szerepre tör az arab világban és ennek érdekében azt kommunikálja: a Nyugattal és a zsidó állammal szemben ő a térség érdekeinek legradikálisabb védelmezője. A magyarázat másik - és feltehetően fontosabb - része belpolitikai jellegű. Mint a 2009-es igen széleskörű és igen heves rendszerellenes megmozdulások is jelezték, Irán iszlamista vezetése bizonytalanul ül a nyeregben.

Szüksége van a külső fenyegetettség állapotára, ahhoz, hogy maga mögött sorakoztathassa fel az ország lakosságát. S ha nincs ilyen fenyegetettség, akkor teremt. Olyan ügyekben izzítja fel a feszültséget, melyekben számíthat az irániak túlnyomó többségének támogatására: Izrael és az atomprogram ügyében. Ily módon aztán háttérbe szorul mindaz, aminek kapcsán a lakosság elégedetlen vele. Mai magyarországi terminológiával élve "szabadságharcot" vív.

Áremelésre kell készülni

Szakmai érdekképviseletek szerint az üzemanyagárak emelkedése miatt a fuvarozók előbb-utóbb a fuvardíj emelésére kényszerülnek, mivel már felhasználták tartalékaikat, és nem maradt további mozgásterük.

A Mol Nyrt. szerdán emeli bruttó 10-10 forinttal a 95-ös benzin, illetve a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát, ezzel mindkét üzemanyag ára új történelmi csúcsot ért el. Az emeléssel a benzin átlagára 422-424 forintra, a gázolajé pedig 443 forintra nő.

Karmos Gábor, a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) főtitkára az MTI érdeklődésére elmondta: a vállalkozók már minden tartalékot felhasználtak, például bevezették az üzemanyag-megtakarítási ösztönzőket a gépjárművezetőknek és fuvarszervezéssel jelentősen csökkentették az "üres futások" arányát.

Az MKFE főtitkár kifejtette: számításuk szerint az elmúlt másfél évben 35 százalékkal emelkedett az üzemanyag ára, ami 12-15 százalékos összköltség növekedést eredményezett a vállalkozásoknál azzal számolva, hogy a fuvarozói költségben 40 százalékot tesz ki az üzemanyag ára.

Az MKFE számítása szerint 1 százalékos gázolajár-növekedés minimálisan 0,4 százalékos fuvardíj-emelkedést tenne szükségessé, a mostani gázolajár-növekedés 1,2 százalékos fuvardíj-növelést indokolna, de félő, hogy az iráni konfliktus miatt nincs vége a folyamatnak, és további üzemanyagár-emelkedés várható - tette hozzá a főtitkár.

Nagy kérdés, hogy a fuvardíj-növekedést a jelenlegi piaci viszonyok között a fuvarozók hogyan tudják elfogadtatni a megbízókkal - mondta Karmos Gábor, aki szerint a nemzetközi területen dolgozó fuvarozók talán könnyebben, míg a belföldön tevékenykedők a csökkenő fuvarozási teljesítmény mellett nehezen tudják érvényesíteni az indokolt fuvardíjemelést.

Az MKFE főtitkára kifejtette: a gázolaj árát a kőolaj világpiaci ára, a forint-dollár árfolyam alakulása és az adótartalom befolyásolja. Az elmúlt tíz év alatt a kőolaj világpiaci ára négy és félszeresére emelkedett, az iráni konfliktus miatt pedig további pesszimista hírek érkeznek a várható árakról. A forint-dollár árfolyama sem kedvez a hazai üzemanyagáraknak. (A dollár egy év alatt 15,4 százalékkal erősödött a múlt év végéig a forinttal szemben.)

Az adótartam tekintetében a közúti közlekedési szolgáltatók viszonylag jó helyzetben vannak, mert áfa-visszaigénylők, ezen kívül a kereskedelmi gázolaj jövedéki adójából az európai uniós lehetőségek maximális kihasználása mellett 17 forintot igényelhetnek vissza a 7,5 tonna feletti járművek és az autóbuszok esetében, továbbá az MKFE a Mol-lal kötött szerződése alapján kétszámjegyű kedvezményt biztosít az üzemanyagkártyával tankolóknak - fejtette ki Karmos Gábor.

Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestülete (NIT Hungary) ügyvezető titkára szerint sincs más lehetőség, mint a fuvardíjban érvényesíteni az üzemanyagár emelést. A fuvardíj növekedés pedig két hónapon belül miden olyan árban megjelenik majd, amelyhez kapcsolódik a közúti szállítási költsége - mondta a NIT Hungary titkára.

A fuvarozói ipartestület számítása szerint 10 forint üzemanyagár emelésnél 2-3 százalékos fuvardíjemelésre lenne szükség.