A Csak a szél süvített Berlinben

Beváltotta a reményeket Fliegauf Bence filmje Berlinben: a Csak a szél a zsűri nagydíját, a filmfesztivál második legrangosabb elismerését hozhatta el a 62. berlini szemléről szombat este.
 
 

A Csak a szél süvített Berlinben

Beváltotta a reményeket Fliegauf Bence filmje Berlinben: a Csak a szél a zsűri nagydíját, a filmfesztivál második legrangosabb elismerését hozhatta el a 62. berlini szemléről szombat este.
 
 
 
 
 

A Csak a szél süvített Berlinben

Beváltotta a reményeket Fliegauf Bence filmje Berlinben: a Csak a szél a zsűri nagydíját, a filmfesztivál második legrangosabb elismerését hozhatta el a 62. berlini szemléről szombat este.

A filmről a német sajtó is szuperlatívuszokban írt. Tarr Béla tavalyi elismerése után Fliegauf a második magyar rendező, aki a Berlinalén a zsűri díját elnyerte. Az Arany Medvét a Taviani-fivérek Julius Caesarról szóló alkotása kapta meg - írja a nepszava.hu.

A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence magyarországi cigánygyilkosságokat feldolgozó, Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szombat esti zárógáláján. Az első visszhangok alapján a megrázó, a feszültséget és fenyegető atmoszférát egyenletesen tartó, egy cigány család egy napját bemutató filmet a német kritikusok egyértelmű esélyesnek nevezték az Arany Medvére a csütörtöki premier után, végül a rendező a szemle második legrangosabb elismerését nyerhette el. Ezzel Tarr Béla tavalyi, A torinói lóért kapott kitüntetése után Fliegauf a második magyar, aki a Berlinalén Ezüst Medvét, más néven Grand Prix-t nyert./p] [p]A zsűri nagydíjával, Ezüst Medvével tüntették ki Fliegauf Bence magyarországi cigánygyilkosságokat feldolgozó, Csak a szél című alkotását a 62. Berlini Nemzetközi Filmfesztivál szombat esti zárógáláján. Az első visszhangok alapján a megrázó, a feszültséget és fenyegető atmoszférát egyenletesen tartó, egy cigány család egy napját bemutató filmet a német kritikusok egyértelmű esélyesnek nevezték az Arany Medvére a csütörtöki premier után, végül a rendező a szemle második legrangosabb elismerését nyerhette el. Ezzel Tarr Béla tavalyi, A torinói lóért kapott kitüntetése után Fliegauf a második magyar, aki a Berlinalén Ezüst Medvét, más néven Grand Prix-t nyert.

"Köszönöm mindeninek, aki segített, hogy elkészíthessem ezt a filmet. Sok nagyszerű emberrel találkoztam a forgatás során, és nem csak a stábról beszélek: szociális munkásokról, akik önzetlenül segítik a romákat, és meg akarom ragadni ezt az alkalmat, hogy a díj révén az ő munkájuk is nagyobb támogatást kapjon" - mondta köszönőbeszédében. Fliegauf - aki a díjat a tavalyi Arany Medve-díjas Asghar Farhadi, a Nader és Simin két Oscarra is jelölt iráni rendezőjétől vette át - színpadra vonulását a gálán kirobbanóan óriási, lelkes taps kísérte.

Az Ezüst Medvén kívül két további elismerést is kapott a film, mégpedig az Amnesty International emberjogi szervezet díját és a békedíjat is. A független zsűrik - amelyek a versenyző filmek között minden évben 25 különböző díjat osztanak ki - hagyományosan a szombat esti gála előtt nevezték meg nyertesüket. "Mesterien mutat rá a magyarországi romák aggasztó helyzetére, figyelemreméltó eszközökkel emlékeztet minket arra, mit jelent mindennapos diszkrimináció és rasszista terror között élni" - indokolta díját az Amnesty, kiemelve Lovasi Zoltán operatőr munkáját. A Béke-zsűri azt emelte ki, Fliegauf a romákról kialakított mitikus kép helyett a maguk személyességében és törékenységében mutatja meg szereplőit. Mindkét elismerés ötezer eurós pénzjutalommal is jár.

A fesztivál nemzetközi sajtója azt jósolta, nagyon rosszat tesz a filmnek a magyar Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium kormánypropagandája. Az a lépés, hogy a film sajtótájékoztatóján "ismeretlen tettesek" egy 3 oldalas anyagot raktak az újságírók székére a roma-üggyel kapcsolatos hivatalos kormányvéleménnyel. Ráadásul az akcióról az alkotóknak nem is volt tudomásuk. Szerencsére ez végül nem árnyékolta be a film megítélését, sőt, egyes kritikusok szerint ha az idei zsűrielnökön, a legendás brit rendezőn, Mike Leigh-n múlt volna, Fliegauf az Arany Medvét is elvihette volna.

Nem sokkal a gála után az Origo elérte telefonon Fliegaufot, aki azt mondta, az Ezüst Medve meglepetés volt ugyan - és a fesztiválon nagyon ügyesen titkolóznak a díjakról, így "az utolsó pillanatig nem tudtuk, mi lesz" -, de "lehetett érezni, hogy ez a film valamitől működik". Elmondta, a magyar szélsójobboldali portálokon már előre "cigányseggnyalónak" nevezték, de ez büszkeséggel tölti el, sőt "így fogok bemutatkozni mindenhol", tette hozzá. Ugyanis a film célja, hogy beszélgetést indítson el, így nem róla nyilvánítanak véleményt, hanem így reagálnak egy társadalmi problémára. Fliegauf egyébként nem először vesz részt a Berlinalén: Rengeteg című első nagyjátékfilmje 2003-ban a fesztivál Forum szekciójában elnyerte a tízezer euróval járó Wolfgang Staudte-díjat, egy év múlva második filmjét, a Dealert szintén bemutatták a Forum válogatásában, és a film megkapta a Berliner Zeitung olvasóinak díját. A versenyprogramban - 17 másik film között - azonban most először szerepelt.

Nem maradt ki a politika

Magyar politikai felhangok már a tavalyi Berlinale díjátadását is kísérték - emlékezetes botrányt kavart Tarr Béla lesújtó véleménye a magyar filmtámogatás összeomlásáról, s az erre adott hazai kormányreakció is ismert. Ez idén sem maradt el Fliegauf filmje kapcsán. Bemutatták Berlinben Tarrék "gerillafilmjét", a Magyarország 2011-et is, amelyet beszélgetés is követett a producer Tarral és az árvaházas epizódot készítő Fliegauffal is. Az Origo beszámolója szerint a háromnegyedig megtelt terem közönsége inkább az aktuális magyar helyzetről kérdezte a két magyar filmest. A film fogadtatása pozitív volt, és többnyire a hazai kritikusok által is méltatott etűdőket - Pálfi György, Jeles András, Jancsó Miklós rövidfilmjeit - emelték ki. Tarr egyébként a filmügyi kormánybiztos Andy Vajnát "ablaknak" nevezve arra tért ki, hogy az egykori demokratikus struktúra után a filmeseknek nincs választásuk, ha filmet szeretnének készíteni, kénytelenek a Rambo és a Terminátor egykori produceréhez fordulni pénzért. Tarr a Magyar Filmművész Szövetség nevében kérte a Filmalaptól a náluk lévő közpénz megosztását, erre várják Vajna reakcióját.

Caesar a börtönben

Az Arany Medvét idén Paolo és Vittorio Taviani, Caesarnak meg kell halnia című alkotása kapta meg, amely dokumentumfilmként Shakespeare drámájának színpadra állítását mutatja be egy börtönben. A kritikusok véleményei alapján azonban sokan a Barbara című német filmet tartották a legesélyesebbnek. A Kelet-Németországba száműzött, egy Stasi ügynök zaklatását viselő orvosnő története végül Ezüst Medvét ért, amelyet rendezőként Christian Petzold kapott. Noha a főszereplő, Nina Hoss "eszköztelen" játékát sokan méltatták, a legjobb színésznőnek járó Ezüst Medvét végül a Rebelle című film amatőr főszereplője, a mindössze 14 éves Rachel Mwanza nyerte. Kim Nguyen kanadai rendező egy afrikai gyerek katonáról, egy kislányról készített filmet, és Mwanza életéből is sokat merített. A nagy Arany Medve-esélyesek közé sorolták a portugál filmkritikusból rendezővé avanzsált Miguel Gomes filmjét, a fekete-fehérben forgatott Tabut, amely nagy ovációt váltott ki, noha végül "csak" Alfred Bauer-díjjal ismerték el újszerűségéért - azonban megkapta a filmkritikusok nemzetközi szövetségének (FIPRESCI) díját. A legjobb férfi alakításért járó Ezüst Medvét a Királyi viszony című kosztümös filmért a fiatal dán Mikkel Boe Folsgaard kapta, míg a Nővér című francia film Ezüst Medve különdíjban részesült.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.