Magány, szeretet, megbocsátás a filmvásznon
A közönségtalálkozó valószínűleg olyan embereket is elcsalogatott a filmre, akik egyáltalán nem vagy nagyon ritkán ülnek a mozi székeibe. A pénztárnál szinte tolakodtak az emberek a jegyekért, a terem zsúfolásig megtelt, több mint kétszázan voltak kiváncsiak a filmre. Mivel ennyien nem fértek volna el, kétszer vetítették le a filmet.
A képi megjelenés gyönyörű, a '60-as évek Magyarországát tökéletesen életre kelti, hiszen a külső jeleneteket Budapesten vették fel. Az autókat, a ruhákat, a tájakat látva a vásznon itthon érezheti magát a néző. Persze láthatjuk hazánkat megannyi filmben, de az azért mégsem ugyanaz. A zenei aláfestés egyszerűen gyönyörű, szinte várja az ember, mikor hallhatja újra. A közönséget nem babusgatja a film, a rossz élményeket egyaránt láthatja a közönség a vásznon, bár nem biztos, hogy erre szükség volt. Helyet kap a filmben a humor is, hiszen a két nő sokat marja egymást, ami néhol igen komikus helyzeteket szül és Eperjes Károly is tesz róla, hogy a közönség felnevessen.
- A kollégákkal fantasztikus volt együtt dolgozni, mind a külföldiekkel, mind az itthoniakkal - mondta Eperjes Károly a találkozón. Elmesélte, Helen Mirren abszolút partnerként kezelt mindenkit, még a színházi előadásukra is ellátogatott, hogy láthassa színésztársait. Szabó István a nemzetközi sikerekre vonatkozó kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, a lényeg, hogy az emberekhez eljusson. - Berlinben is jártunk a filmmel, ahol jó volt látni, hogy a filmmel együtt lélegzik a közönség. Ahol a nevetésre számítottak, ott nevettek, ahol csendre, ott csend volt a jelenet közben.
A Szabó Magda azonos című, önéletrajzi ihletésű regényéből készült film két egymástól nagyon különböző asszony kapcsolatának megrendítően szép története, akik egyre közelebb kerülnek egymáshoz. Magda (Martina Gedeck) bejárónőt keres, hogy ne kelljen a házimunkával és főzéssel foglalkozni, egyedül az írónői karrierjére szeretne koncentrálni. Megismerkedik Szeredás Emerenccel (Helen Mirren), aki egész életében keményen dolgozott és nehéz élete volt. Sokan nem normálisnak tartják, de Magdával egyre jobban megszeretik egymást. Emerenc a saját törvényei szerint él, kis lakása ajtaja mögött féltve őrzi titkait, soha nem enged be senkit, még rokonait sem. Sajátos időbeosztásának köszönhetően, a legváratlanabb időpontokban toppan be, amivel még Tibort (Eperjes Károly), Magda türelmes férjét is sorozatosan megdöbbenti. A két asszony eleinte bizalmatlanul szemléli egymást, amolyan adok-kapok alapon, időnként megbántva a másikat, mígnem lassan az évek múlásával kapcsolatuk személyesebbé válik. A változás akkor érkezik, mikor Tibor életveszélyes műtéten esik át, Emerenc az asszony mellett áll, átsegíti a nehéz időszakon, közben ő is megnyílik. Egymás iránti bizalmukat még szorosabbra fűzi a közösen gondozott talált kutya, Viola. A kettejük között lévő ajtó lassan kitárul...
A bejárónőt játszó Helen Mirrent 2006-ban a Legjobb Színésznőnek járó Oscar-díjjal jutalmazták, Stephen Frears, A királynő című filmjében nyújtott alakításáért. Esetében teljesen egyértelmű volt, hogy Szabó István a színésznőnek szánja Emerenc szerepét – aki hamar elfogadta a felkérést. A rendező elmondta, hogy nagyon könnyű volt vele és a Martina Gedeckkel együtt dolgozni.
Szabó István az Oscar-díjas filmrendező első Oscar-jelölését a Bizalom című filmmel érdemelte ki. Négyszer jelölték Oscar-díjra (Bizalom, Mephisto, Redl ezredes, Hanussen). Az 1981-ben készült Mephisto elnyerte a legjobb idegen nyelvű film Oscar-díját. Filmjeivel több mint 60 nemzetközi díjat érdemelt ki.
Az ajtó írónőjével személyes kapcsolatban állt, de beszélgetéseik során, melyek arra irányultak, hogy melyik regényét lehetne filmvászonra vinni Az ajtó konkrétan nem került szóba. Az ajtó filmvászonra álmodásának ötletével Hábermann Jenő producer kereste meg Szabó Istvánt, amit szívesen vállalt. A producer a találkozón válaszolva a kérdésekre elmondta, hogy 6.5 millió euróba került a film, ami nemzetközi viszonylatba kevésnek számít, de hazánkban elég magas összeg, melynek nagy részét német alapítványok adták.
A díszletes jeleneteket Németországban, a kölni stúdióban forgatták, ahová Jávor Lóránd látványtervező és Molnár Miklós berendező igazi bensőséges otthont varázsoltak. Mivel ez egy „négy évszakos” film, mindent be kellett vetni a budapesti helyszínen. Hol műhavat, hol pedig műesőt alkalmaztak a forgatás alatt. Az ott lakók végig türelmesen viselték a stáb sokszor igen zajos tevékenységét. A film tiszta és világos képeket, Szabó Magda írói stílusához hű, érthető, követhető képi előadásmódot igényel - vallja a rendező.
A filmben szerepet kapnak az állatok is, akik Horkai Zoltánnak köszönhetően alkalmassá váltak a forgatásra, a kutyák mindig tudták, mit kell csinálni. Kutyák, hiszen Violát több eb "személyesíti meg”. Helen Mirren is nagyon jól ért a nyelvükön, hamar közel került hozzájuk és kitűnő volt a kapcsolata velük. Magyarul is megtanult pár szót, hogy úgy adhassa az utasításokat.