Néhány változtatásra ugyan kész lenne a Fidesz-kabinet, de az alaptörvényt nem módosítanák és Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) hatalmát sem korlátoznák érdemben - adta hírül a nepszava.hu.

Váratlanul nyújtotta be Navracsics Tibor a pénteki munkaszüneti napon az igazságszolgáltatási törvények módosítását célzó javaslatát. A közigazgatási és igazságügyi miniszter éppen akkor állt elő változtatási szándékkal, amikor a Velencei Bizottság (VB) kétnapos plenáris ülésén "magyar-ügyek" vannak napirenden, hiszen az Európa Tanács legfontosabb véleményező testülete épp a hét végén tárgyal, illetve szavaz is az új magyar bírósági törvényekről, valamint az egyházügyi jogszabályról készített jelentéséről.

A nepszava.hu információi szerint a módosító javaslat tartalmáról már a múlt hét elején "egyezkedett" a VB titkárával a magyar külügyi tárca uniós "kétoldalú kapcsolatokért" felelős helyettes államtitkára, Prőhle Gergely. Pénteken pedig - forrásaik szerint - Répássy Róbert igazságügyi államtitkár és Darák Péter főbíró együtt próbálta elérni a VB ülésén, hogy miután már beterjesztették a módosítást, az eredetileg tervezettnél enyhébb állásfoglalást fogadjon el az európai testület. Kérdéses azonban, hogy az Orbán-kormány sikerrel tudott-e hatni arra a VB-re, amelyet az utóbbi másfél-két évben figyelmen kívül hagyott, sőt, sokszor elfogultsággal és politikai motivációval is vádolt. Ráadásul a miniszterelnök éppen március 15-i beszédében mondta, nem hagyja, hogy bárki beleszóljon az alaptörvénybe. A VB igazságügyi reformról szóló jelentése szerint - csakúgy, mint az Európai Bizottság által indított kötelezettségszegési eljárásoknál - a magyar kormánynak az orbáni alkotmányt is módosítania kellene. Ez derült legalábbis ki a sajtóhoz kiszivárgott jelentéstervezetből, amely a hvg.hu ismertetése szerint elismeri ugyan, hogy szükség volt a magyar igazságügy reformjára, beleértve a bírók jogállásáról és javadalmazásáról és a bíróságok szervezetéről és irányításáról szóló törvényeket, ám a Fidesz-KDNP által megalkotott jogszabályokat tucatnyi ponton aggályosnak találja, sőt kimondja: a reform egésze az igazságügy függetlenségét fenyegeti.

A VB elsősorban az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének kezében koncentrálódó túlzott hatalmat kifogásolja - csakúgy mint korábban az Európai Bizottság - , Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) ugyanis egy személyben gyakorolja az összes bírói kinevezési, áthelyezési, költségvetési jogkört. A testület szerint nincs még egy olyan tagállama a 47 országot számláló nemzetközi alap- és emberjogi szervezetnek, az Európa Tanácsnak, ahol ennyire fontos hatalmak kerültek egy kézbe, beleértve a bírák és vezető igazságügyi tisztviselők kiválasztását. De nemcsak az OBH-elnök jogköreit, hanem megválasztásának módját is kifogásolják, továbbá azt, hogy Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) a bírói pályát a kinevezéstől kezdődően, ismétlődő próbaidőkön és áthelyezéseken, kirendeléseken, sőt, vezetői kinevezéseken át, egészen a nyugdíjazásig befolyásolhatja, amivel hatást gyakorolhat a teljes bírói karra. Komolyan aggódik a VB amiatt is, hogy az OBH-elnök saját hatáskörében dönthet az ügyek áthelyezéséről más bíróságokra.

A jelentéstervezet kimondja: a fideszes igazságügyi reform alapvető részei nemcsak ellentétesek az igazságügyre és különösen annak függetlenségére vonatkozó európai normákkal, hanem az Európai Emberjogi Konvenció tisztességes eljáráshoz való jogról szóló hatodik cikkelyével is.

A súlyos aggályokra alig-alig adhat megnyugtató magyar választ a közigazgatási és igazságügyi miniszter által tegnap beadott módosító javaslat, még akkor is, ha néhány kérdésben érdemi előrelépést is szorgalmaz. Navracsics Tibor ugyanis a jövő héten munkába álló Országos Bírói Tanács hatáskörébe helyezné az OBH-elnök igazgatási feladatainak egy részét. Sok egyértelműen figyelemelterelő jogkörön túl - mint hogy a tanács járulhatna hozzá például, hogy a bírák lemondási ideje három hónapnál rövidebb legyen - az OBT kapna néhány fontosabbnak tűnő jogosítványt is. Ilyen lehet például, hogy az OBT rendelhetné el kivételesen indokolt esetben, hogy a társadalom széles körét érintő vagy a közérdek szempontjából kiemelt jelentőségű ügyeket soron kívül intézzék.

Csakhogy Navracsics módosítója nem korlátozná érdemben Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) hatalmát, hiszen a bírói és bírósági vezetői kinevezésekben, a perek el-, illetve áthelyezésében, valamint más kérdésekben az OBH-elnök továbbra is egyedül dönthet majd, csak bizonyos jogosítványait "a tanács által meghatározott elvek alapján" gyakorolhatná, kivételes - és ritka - esetekben pedig az OBT egyetértési jogot is kapna. Ráadásul - mint azt a közigazgatási tárca közleménye maga is elismerte - a tavaly elfogadott alaptörvény, illetve a sarkalatos jogszabályokban rögzített, egyszemélyi vezetésű igazságszolgáltatási rendszeren nem módosítanának, mint írták: "a most benyújtott törvényjavaslat e kereteken nem változtat".

Vizsgálatok sora következik

Immár tíz kérdésben vizsgálódik a Velencei Bizottság, illetve az Európa Tanács más szervezetei. Az első körben elemzett igazságügyi reform, az egyházügyi és a választási törvények, valamint a szintén kifogásolt információs szabadságról, alkotmánybíróságról, ügyészségről, kisebbségekről és családvédelemről szóló jogszabályok mellett a médiatörvényt és az alaptörvény átmeneti rendelkezéseit, valamint az új felsőoktatási törvényt is komolyan tanulmányozzák. Ezek közül az átmeneti rendelkezések és a médiatörvény vizsgálatát maga az Orbán-kormány kérte, noha sajtóhírek szerint nem önként. Az átmeneti rendelkezéseket egyébként Szabó Máté ombudsman is megtámadta az Alkotmánybíróságnál, miután Halmai Gábor hozzá beadott panaszát jogosnak találta. Ám nemcsak a VB, hanem az Európai Bizottság is sorozatban tárgyal magyar törvényekről, hiszen a már folyó kötelezettségszegési eljárásokon felül másik tucatnyi, a jelenlegi kormánytöbbség által elfogadott törvényt, illetve annak egyes passzusait tartják aggályosnak.

Mi a célja a bírósági törvények hirtelen módosításának?

Hack Péter jogász: A benyújtás módja mutatja, hogy nyilván be akarta előzni a kabinet a Velencei Bizottság állásfoglalását, hiszen hónapok óta ismerték a konkrét jogi aggályokat, mégis csak tegnap, egy munkaszüneti napon adták be a módosítót. Ez csak egy kommunikációs stratégia, hogy "lám, ugyan miféle aggályuk lehet, amikor mi mindent megteszünk". Nyilván így próbálják elvenni a VB elmarasztaló álláspontjának élét.

Újabb dorgálás egyházügyben

Komoly kritikával illette a Velencei Bizottság - amelynek delegációja többször járt Magyarországon - a tavaly elfogadott egyházügyi törvényt is. Mint arról a nepszava.hu beszámolt, a testület küldöttei legutóbb februárban jártak hazánkban, és a jogszabály felülvizsgálatát javasolták. Jelentésükről tegnap tárgyalt a bizottság, ám nem hoztak döntést. Az Európa Tanács égisze alatt működő, független alkotmányjogászokból álló testület szakértői szerint - bár a vallásszabadság megfogalmazása és szemlélete a jogszabályban megfelel a szokásos liberális és demokratikus kereteknek - a törvény több szempontból sérti a nemzetközi normákat és egyezményeket, például az Európai Emberi Jogi Egyezményt.

A Velencei Bizottság szerint az egyházügyi törvény önkényes és túlzó feltételekhez köti a felekezetek elismerését. Példaként említették az egyházzá nyilvánítási kérelmet megelőző hazai és nemzetközi működés minimális időtartamát, amivel az elismerés politikai jellegű döntésként értelmezhető. Azt is kifogásolták, hogy a jogszabály több száz, korábban törvényesen működő egyház jogállását szüntette meg. Emiatt szükség lenne arra, hogy a jogfosztott felekezetek egy független testületnél - például a bíróságnál - fellebbezhessenek. A törvény ráadásul diszkriminatív az el nem ismert vallásokkal és vallási közösségekkel szemben - utaltak az egyházként és a vallási egyesületként való működés eltérő feltételeire.

A jelentés szerzői azt is kritizálták, hogy a tavaly december 23.-án az Országgyűlésnek benyújtott új egyházügyi törvényt a kormánypártok már december 30-án elfogadták, vagyis érdemi konzultációra sem az ellenzékkel, sem a civilekkel, sem az érintett felekezetekkel nem volt lehetőség. Az alkotmányjogi szakértők szerint kifogásolható, hogy az egyházként való elismerés feltételei között szerepel, hogy a felekezetek nem jelenthetnek fenyegetést az alaptörvényre, a jogbiztonságra, mások jogaira és szabadságára, valamint a nemzetbiztonságra. A jogszabály ezzel túlságosan tág értelmezési keretet biztosít a hatóságoknak és a politikai döntéshozóknak. Ezért a Velencei Bizottság a törvényi feltételek pontosítását, illetve a nemzetbiztonságra való hivatkozás törlését javasolja. Ez utóbbit, bár hivatalosan nem mondták ki, de lényegében a szcientológia egyház ellen iktatták a törvénybe a kormánypártok.