A csirkemell-, illetve a pulykamell-filé kilója 80-100 forinttal is drágulhat az elkövetkező hetekben, de a szárnyért és a combért is többet kell majd adni kilónként 40-50 forinttal. Mára keresleti piac alakult ki, s ez nem hagyta érintetlenül a kereskedelmet sem. Új tendencia, hogy Nyugat-Európában is a drágább csirke- és pulykamell-filé helyett inkább az olcsóbb combot, szárnyat keresik. A magyar exportőrök így február végén emelhették ezeknek a termékeknek az árát a külpiacokon.

Az általános baromfihiányt egyebek mellett az okozza, hogy az uniós állatjóléti előírások végső határideje lejárt, s nem csak hazánkban kellett a régi, kisebb alapterületű ketreceket az újabb, nagyobb ketrecekre cserélni. Emiatt azonos alapterületen kevesebb jószág tartható. Ráadásul megnövekedett az érdeklődés a tenyésztojás behozatal iránt, s az arab országokhoz felzárkózott vásárlóként Oroszország is.

Bárány László, a Baromfi Terméktanács elnöke lapunknak elmondta: az oroszok kiépítették a nagy baromfitelepeiket és most igyekeznek feltölteni tenyésztojással, hogy saját állományuk legyen a feldolgozáshoz. Az arab igény pedig elérte a heti 25-30 millió darab tojást Európából. Ennek köszönhetően a magyar termelők míg néhány hete még 18, ma már 26 eurócentért kínálják a tenyésztojást. Az év első két hónapjában tomboló zord időjárás miatt pedig a szokásosnál kisebb mértékben gyarapodott a baromfi súlya. Baromfihúsból 10-15 százalékos, tojásból pedig 30-40 százalékos a kiesés az európai piacokon.

Bárány László a nepszava.hu-nak kifejtette: Németországban az élő csirke kilójáért már 1,02 centet - nagyjából 290 forintot - fizettek a termelőknek, de Lengyelországban is a jelenlegi átlagos 98 eurócentes - 286 forintos - ár várhatóan jövő héten átlépi az 1 eurós határt. Magyarországon nemrég még csak 250 forint volt a csirke kilója, s most sem kerül többe 260 forintnál. A terméktanács elnöke úgy vélte, nem valószínű, hogy a hazai felvásárlási árak teljes mértékig felzárkóznak a német vagy a lengyel szinthez, hiszen átlagosan 10 forintos felvásárlási áremelés 20 forintos fogyasztói áremelkedést idézhet elő.

A vágóhidak azonban már megemelték 5-6 százalékkal a felvásárlási áraikat, mert különben a termelőktől nem jutnának elegendő alapanyaghoz. Májusban és júniusban pedig újabb, összesen legalább 8-10 százalékos áremelés várható, s akkor már a feldolgozók is kénytelenek lesznek drágábban adni a termékeiket a kereskedelemnek. Az elmúlt években drámai módon emelkedtek a baromfitartás és feldolgozás költségei.

A 2006-os takarmányárakhoz képest például a csirke takarmány ára tavaly 82 százalékkal volt magasabb, az idei első két hónapban pedig további 5 százalékkal nőtt.

A pulykatakarmányok esetében az árak megkétszereződtek 2006-2011. között, s idén eddig további 16 százalékkal emelkedtek. A hazai termelőket emellett még a 2012-ben bevezetett 27 százalékos áfa és a minimálbér emelés is sújtja. A magyarországi baromfi-hiányhoz ezért az is hozzájárult, hogy sok termelő felhagyott tevékenységével. A feldolgozóknak még el kell fogadtatniuk a kényszerű áremeléseket az élelmiszerláncokkal, a kereskedelemmel is. Túlságosan magasra nem srófolhatják az árakat, mert akkor visszaesik a kereslet.

Bárány László kiemelte, most nem drágulásról van szó, hiszen 2008-ban 80-100 forinttal adták többért a csirkét, mint most, úgy, hogy akkor még 20 százalék volt az áfa. A jelenlegi áremelkedések inkább csak utolérik a négy év előtti szintet. Tavaly 457 ezer tonna baromfit termeltek Magyarországon, s ebből 253 ezer tonna volt a legnépszerűbb szárnyas, a csirke. A hazai fogyasztás eléri a személyenként 32-33 kilót, melyből 18 kiló a csirke. A legális feldolgozókat sújtja az is, hogy az ágazatban mintegy 20-25 százalékosra becsülik a fekete gazdaság arányát, beleértve az áfacsalókat is.