Egyszerre hagyományos és avantgárd
Az akadémiától a pop-artig – művek, stílusok a XX. századból elnevezésű, mintegy 200 műtárgyat bemutató tárlat szombati megnyitóján Szőcs Géza, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium kultúráért felelős államtitkára emlékeztetett, a Svájcban élő gyűjtővel kötött öt éves szerződés tavaly nyáron járt le, de sikerült azt újabb 10 évre meghosszabbítani. Szólt arról is, válságos időket élünk, a kulturális intézmények is nehéz helyzetben vannak, de a műgyűjtés reneszánszát éli. Bejelentette továbbá, hogy a László Károllyal folytatott tárgyalások során kiderült, a gyűjtőt komolya foglalkoztatja a gondolat, hogy teljes, 15 ezer darabos gyűjteményét örök időkre Veszprémre hagyja.
Porga Gyula ezt kiegészítette azzal, hogy ennek egyik feltétele az lenne, hogy ki kell állítani a műtárgyakat és nem raktárban tartani. Veszprém polgármestere beszélt arról is, öt és fél éve nyitotta meg kapuit a felújított Dubniczay-palota és benne a László Károly-gyűjtemény, az azóta eltelt idő bizonyság arra, hogy a gyűjtemény itt otthonra lelt.
- Egyszerre európai és magyar, egyszerre hagyományos és avantgárd, emellett dinamikus, átalakuló, mozgásban lévő - így jellemezte a gyűjteményt Passuth Krisztina. A művészettörténész úgy fogalmazott, a tárlat sokszínű, egyáltalán nem unalmas vagy monoton. A megnyitón megosztotta személyes történeteit is a 90 éves László Károllyal kapcsolatosan, ennek során mesélte el, hogy mikor egyszer a bázeli házában jártak felmérni a gyűjtemény egy részét, a konyhaasztal fiókjában talált egy Moholy-Nagy képet. Persze felháborodott és ezt nem is rejtette véka alá, ám László Károly úgy reagált, őt ez nem érdekli, csak az, hogy megszerezze és aztán továbbadja olyan helyre, ahol tényleg értelme van, ahol látják és tovább él.
A Művészetek Háza igazgatója, Hegyeshalmi László pedig elmondta, László Károly magyarázata szerint azért került Veszprémbe a gyűjtemény egy része, mert a veszprémiek voltak, akik minden megállapodást betartottak. Szólt arról is, az új állandó tárlat mellett két új, időszaki kiállításnak is helyet adnak, szinték a gyűjteményből. A Buddhák - Hangok - Démonok tárlaton délkelet-ázsiai szobrok, illetve a Fotográfusnők - Párizs Ergy Landau és Nora Dumas fotókiállítása április végéig tekinthető meg.
A Dubniczay-palotában 2006-ban nyílt meg a XX. század képzőművészetéből ízelítőt nyújtó László Károly-gyűjtemény. Az immár kétszáz művet számláló, gazdagabb gyűjtemény hűen tükrözi László Károly műgyűjtő széleskörű képzőművészeti érdeklődését. A tárlaton kiállított legkorábbi mű Bihari Sándor Alföldi naplementéje, a magyar tájképfestészet korai realista stílusú alkotása. E műtől hosszú út vezet a most Veszprémbe került pop-art kompozíciókig.
A festmények, szobrok, grafikák többsége magyar művészek munkája. Rippl-Rónai József, Aba-Novák Vilmos, Molnár C. Pál, Andrássy Kurta János a XX. század „klasszikusan modern” alkotói. A konstruktivizmus, a Bauhaus óriásai hangsúlyosan szerepelnek a gyűjteményben, Kassák Lajos négy képarchitektúrája látható, a képzőművészeti világ élvonalába tartozó Moholy-Nagy László grafikákkal és fotókkal szerepel. eöthy BIstván nevét hazánkban sokáig alig ismerték, holott Nyugat-Európában jelentős, iskolateremtő szobrászművészként, illetve művészet-teoretikusként tartották számon. Jelenleg Magyarországon a veszprémi László Károly Gyűjteményben látható a legtöbb alkotása.
Az újdonságok közé tartozik két Viktor Vasarely mű is, amelyeket bemutatnak a mostani tárlaton. Az általa képviselt op-arthoz közel állnak azok a kinetikus alkotások, amelyek a László Károly-gyűjtemény külföldi anyagát gazdagítják. Világítanak, villognak, forognak, ezek a tulajdonságok a maguk idejében, a hatvanas években, különlegesnek számítottak, ekként alkotóik méltán nevezhetők a mai elektronikus művészet úttörőinek.