A húsvét és a hozzá kapcsolódó ünnepek az úgynevezett mozgó ünnepek közé tartoznak, azaz minden évben más időpontra esnek. Az első niceai zsinat 325-ben csillagászati értelemben határozta meg a húsvét időpontját, azaz a tavaszi napéjegyenlőséget követő első holdtölte utáni vasárnapot jelölte meg Krisztus feltámadása ünnepnapjának.

A keleti és a nyugati keresztények közötti megosztottság ma abból adódik, hogy a kelet nem fogadja el a nyugat Gergely-naptár bevezetéséről hozott egyoldalú döntését, továbbá hagyományainak megfelelően, a kelet sohasem ünnepel a zsidó húsvét előtt és a holdszámot is eltérő módon számítja, mely a holdciklus és a napciklus közötti eltérés. Tehát ezért van az, hogy az ortodoxok legtöbbször egy vagy akár több héttel később ünnepelik meg Krisztus feltámadását.

A Laczkó Dezső múzeumban április 14-én, szombaton 14.30-kor dr. Mosolygó Péter görög katolikus szervezőlelkész képes előadásában ismerkedhetnek meg a bizánci rítusú görögkatolikus egyház nagyheti és húsvéti ünneplésével. Ennek során a keleti egyházban nagy tiszteletnek örvendő ősi ikonok kalauzolják végig a résztvevőket az ünnepkör rítusain, szimbólumain, vallási szokásain.

Az előadást követően (15.30-tól) a Minden bajban védelmező – orosz fémikonok a 18-20. századból című kiállításban dr. Pilipkó Erzsébet néprajzkutató tart tematikus tárlatvezetést.