Már a következő, jövő szerdai ülésén dönt az Európai Bizottság (EB) a bírói nyugdíjszabályok miatt folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás folytatásáról, valamint egy újabb indításáról az igazságszolgáltatás függetlenségének ügyében - értesült a Népszava. Információik szerint a bírák nyugdíjkorhatárának diszkriminatív csökkentésében most sem fogadják el a magyar kormány válaszait, így szinte biztos: Brüsszel a luxemburgi székhelyű Európai Bírósághoz fordul, hogy az ítélje el hazánkat.

Ráadásul, információik szerint ezzel egyidőben 30-40 kényszernyugdíjazott bíró fordul a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bíróságához, miután - noha néhányan érintettként idén megismételték az Alkotmánybíróságnak tavaly benyújtott panaszukat - az alaptörvénybe és az átmeneti rendelkezésekbe írt szabályozásra nem létezik hazai jogorvoslat. Így még az is lehet, hogy nemcsak a luxemburgi bíróság marasztalja el a magyar államot, hanem nagyösszegű egyéni kártérítéseket is ki kell majd fizetni a kor és foglalkozás alapján diszkriminált bíróknak. Egyébként lapunk arról is értesült, hogy noha az átmeneti szabályok lehetővé tették a kényszernyugdíjazott bírák számára, hogy kérvényezzék felmentési idejük rövidítését, így valamivel tovább dolgozhassanak, az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnöke, Handó Tünde (Szájer József fideszes EP-képviselő felesége) ezt magas beosztású bíráknak nem engedélyezte.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a Velencei Bizottság (VB) már korábban megállapította: az Európában példa nélküli új magyar bírósági rendszer veszélyezteti a bírói függetlenséget és sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot; a VB állásfoglalásait pedig osztja az EB is. Ráadásul az Orbán-kormány állításával ellentétben hónapok óta közismert a Magyarország és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) közötti tárgyalások megkezdésének feltétele: az EB-vel való megegyezés. Noha a Fidesz-kabinet ezt csak a jegybanktörvényre értette - ezt az ügyet sem zárult még le Brüsszelben -, az EB és a Valutaalap is többször egyértelművé tette: elvárás, hogy a magyar kormány az uniós jogszabályok és normák betartására törekedjen, így növelje a befektetői bizalmat és az állampolgári jogbiztonságot.

Márpedig ezt az Orbán-kormány - éppen a bírói nyugdíjak ügyében - nem tette meg, ráadásul még csúsztatott is, mert miközben legutóbb sem küldtek módosító javaslatot az EB-nek, a Velencei Bizottságnak (VB) egy angol nyelvű kormányzati tájékoztatóban már egy hónapja megígérték, hogy módosítani fogják a szabályozást, méghozzá az uniós szakértőkkel konzultálva. Csakhogy itthon már többször kijelentették kormányzati politikusok: nem hajlandóak változtatni a nyugdíjügyben, a bírósági törvényeken viszont a VB ajánlásainak megfelelően változtatnak. A kormány által benyújtott, a parlament által most tárgyalt módosító javaslat viszont egyáltalán nem orvosolja sem az EB kifogásait, sem a VB által megfogalmazott kritikákat.

De a kabinet már erről is hetek óta tud, hiszen az EB-vel egyeztetve 5 pontban összegzett, egyértelmű és nem alkuképes feltételt fogalmazott meg a magyar bírósági reformmal kapcsolatban a Velencei Bizottság. Erről március végén a kormány illetékesei is értesültek, ezt igazolja az ATV birtokába került dokumentum is. A kifogást úgynevezett "non paper", azaz hivatalos diplomáciai tiltakozás útján közölték Robák Ferenc brüsszeli magyar nagykövettel. Tudatták: az öt kifogásolt pont "nem képezi alku tárgyát", nem teljesítése esetén pedig "az Európai Bizottság a maga eszközeivel fel fog lépni". Nem kérdéses, hogy mindez szóba kerül Orbán Viktor miniszterelnök és José Manuel Barroso EB-elnök közeli napokban várható találkozóján.