Láthatóan Berlint is jobban aggasztja a görögnél jóval nagyobb spanyol gazdaság válsága. A német kormány szerint Madrid egyedül képtelen megoldani az előtte tornyosuló gondokat. Német szakértők úgy becsülik, a spanyol bankrendszer legalább 50-90 milliárd eurós tőkeinjekcióra szorul, de ilyen védőoltásra a spanyol kormány nem képes. Enélkül viszont a spanyol bankrendszer elkaphatja a görög vírust. Merkelék ezért szeretnék elérni, hogy Mariano Rajoy, spanyol miniszterelnök, illetve a kormánya forduljon segítségért az ideiglenese euróövezeti mentőalaphoz (EFSF).

A német kancellár amiatt aggódik, hogy Görögország esetleges távozása az euróövezetből, az tovább mélyítheti a válságot az eurózóna perifériális mediterrán országaiban, így Spanyolországban is. Berlinben az a vélemény alakult ki, hogy ez a kockázat csökkenthető, ha Madrid nem kizárólag saját erőből akarja megoldani rogyadozó bankrendszerének konszolidálását.

A legtöbb szakértő is egyetért abban, hogy jóval nagyobb biztonságot nyújtja, ha Madrid háta mögött tudhatná az EFSF majd 450 milliárd eurós biztonsági hálóját. Némi aggodalomra ad viszont okot, hogy Rajoyék egyelőre nem szándékoznak megfogadni a németek javaslatát. A spanyol kormány közölte, egyelőre nincsenek lépéskényszerben, hiszen még nem értek a végére a hitelintézetek átvilágításának. Madrid egyelőre azt szorgalmazza, hogy a bajba került pénzintézetek állami segítség nélkül igyekezzenek külső forrásokat bevonni.

Ez nem lesz könnyű feladat, mert erre nincs kitaposott ösvény. Az érvényes szabályozás alapján az EFSF és az egyéb euróövezeti támogatási módszerek kizárólag kormányoknak nyújtanak segítséget. Rojay és kormánya viszont attól tart, hogy a piac nem a bankrendszer, hanem a spanyol államháztartás válságaként fogná föl a berlini javaslat elfogadását.