A Granma kubai központi lap nekrológja szerint a 60 éves Stevensont hétfőn érte a halál Havannában, szívrohamot kapott.

Stevenson három egymást követő olimpián, 1972-ben Münchenben, 1976-ban Montrealban és 1980-ban Moszkvában szerzett nehézsúlyban aranyérmet. Rajta kívül csak Papp Lászlónak és az ugyancsak kubai Félix Savónnak sikerült három olimpiai aranyat szereznie.

Stevensonnak jó esélye lett volna 1984-ben is a győzelemre, néhány hónappal az olimpia előtt megverte Tyrell Biggst, aki aztán Los Angeles bajnoka lett, miután Kuba a szocialista országokkal együtt bojkottálta az olimpiát.

A három világbajnoki győzelmét 1974-ben Havannában, 1978-ban Belgrádban és végül 1986-ban az egyesült államokbeli Renoba szerezte, ahol az amerikai Alex Garciát győzte le a döntőben. (1982-ben a müncheni amatőr világbajnokságon viszont kikapott az olasz Francesco Damianitól. Ez volt az egyetlen veresége olimpián vagy világbajnokságon. ) Aktív ökölvívói karrierjét 1988-ban fejezte be, miután Kuba újra távol maradt a szöuli nyári olimpiai játékoktól.

Két évtizedes pályafutása során vívott 321 mérkőzéséből 301-et megnyert. 1988-tól edzőként tevékenykedett, majd a kubai ökölvívó szövetség alelnöke volt.

A NOL.hu információja szerint Fidel Castro Kubájának elkötelezett híve volt. Életrajzírói rendre megemlékeztek arról, hogy az 1976-os montreali győzelme után amerikai menedzserek hiába ajánlottak fel, állítólag öt millió dollárt, hogy profi bokszolónak állva megküzdjön a nehézsúly "királyával", Muhammad Alival.

- Nem cserélném fel Kuba földjét bármennyi pénzt is kínálnak – mondta állítólag, kitartva a profizmust tiltó kubai forradalom mellett.