Szeptember 11-én vörös-sárga tengerré változott Barcelona - becslések szerint másfél millióan mentek ki az utcára, hogy a katalán függetlenség mellett demonstráljanak. A szlogen az "Európa új állama" volt, aminek kapcsán egy brüsszeli Európai Unió-szóvivő ennyit mondott: a spanyoloktól való kiválást követően automatikusan az EU-ból is kilépnek, és csak akkor léphetnek vissza, ha megfelelnek a gazdasági kritériumoknak.

A gazdasági világválság kirobbanása óta mára már megkétszereződött a függetlenségpártiak száma - derült ki egy szavazásból. Ennek oka, hogy Spanyolország GDP-jének jelentős részét az északkeleti tartomány adja, ráadásul több adót fizetnek Madridnak, mint amennyi visszafolyik a tartomány költségvetésébe. Katalóniában a turizmus mellett az ipar és a multinacionális cégek is jelen vannak. Hogy utóbbiak maradnának-e a kis állam mellett, azt nem lehet tudni.

A Szpartak Moszkvával szembeni BL-mérkőzés előtt az FC Barcelonát Sandro Rosell elnök, Carles Puyol csapatkapitány és Tito Vilanova vezetőedző képviselte a katalánok nemzeti napján, ahol megkoszorúzták Rafael Casanova emlékművét, aki 300 éve hősiesen védte az ostrom alatt tartott Katalóniát. Pár napra rá kiderült, hogy a következő esztendőben a gránátvörös-kékek a katalán zászló színeit viselik majd vendégmezükön.

A politika és a sport itt igencsak összefonódik - Joan Laporta, a Barca korábbi elnöke például szeparatistaként 2010-ben bejutott a katalán parlamentbe is. Az itteniek az együttesre, mint nemzeti öntudatuk jelképére tekintenek, a csapatnál óvatosabban fogalmaznak.

Katalónia tehát függetlenségéért küzd, de mi történne akkor például az FC Barcelonával és az Espanyollal, ha a tartomány különválik? Nem láthatnánk többé (legalább évente kétszer) El Clásicót? Rosell elnök próbálja nyugtatgatni a régión kívüli szurkolókat is:

- Ha Katalónia függetlenné válik is, akkor sem lenne másképp. Ugyanúgy a spanyol bajnokságban szerepelnénk, mint a Monaco a francia ligában, ők is egy különálló miniállam. A Real Madriddal is játszanánk, ahogy eddig is.