A Verbunkos Fesztivál Veszprém Vármegyéből című rendezvénysorozatot Csermák Antal zeneszerző, hegedűművész halálának 190. évfordulója jegyében tartják meg, a programon az ország különböző tájairól vesznek részt zenetörténeti kutatók, művészek, együttesek.

Ez egy éven belül már a harmadik verbunkos rendezvénye az intézménynek, az elsőt 2011 augusztusában szervezték meg és váratlanul nagy szakmai és közönségsikert hozott. Az idei Csermák-napok keretében is tartottak verbunkos előadásokat és hangversenyeket, ezek visszhangja is azt jelezte, hogy van igény a századokon keresztül itthon és külföldön magyarnak vagy magyarosnak tartott zenélési stílus, a verbunkos megismerésére és van készség arra, hogy a verbunkos zene ismét része legyen zenei mindennapjainknak – a komolyzenei hangversenyeknek és a szórakoztató zenének egyaránt.

Az ősi magyarnak vélt verbunkos zene a 18–19. század fordulóján jelent meg a magyarságtudat kifejezésére. A veszprémi és megyei verbunkos múlt igen gazdag. Pápán, az Esterházyak szolgálatában élt Gáti István, az 1802-ben kiadott első magyar zongoraiskola szerzője, aki művében a verbunkos előadói stílus elemeit részletesen ismertette. Az első magyar opera, az 1822-ben Kolozsvárott bemutatott Béla futása szerzője, Ruzitska József Pápán vagy Pápa környékén született. A 18. századi magyar dallamok megmentése érdekében munkálkodó Pálóczi Horváth Ádám Balatonfüredhez kötődött.

A korszak máig legnagyobb, 15 füzetben 135 dallamot tartalmazó verbunkos kottagyűjteménye 1823 és 1833 között Veszprémben jelent meg a veszprémi székesegyház akkori zeneigazgatója, a maga is kitűnő verbunkos komponista, Ruzitska Ignác szerkesztésében.

A 19. század elejének legjelentősebb verbunkos zeneszerzői közül Csermák Antal élete utolsó éveiben városunkban élt, alkotott és itt is halt meg.