A Népszava szerint a csúcstalálkozó résztvevői megtárgyalják a "négy elnök" által kidolgozott javaslatokat. Herman Van Rompuy, az Európai Tanács, José Manuel Barroso, az Európai Bizottság, Mario Draghi az Európai Központi Bank elnöke, valamint Jean-Claude Juncker, az euróövezeti csoport vezetője arra vonatkozóan dolgoztak ki munkaprogramot, gazdasági szempontból hogyan lehetne közelebb hozni az egyes országokat. Az unió vezetői által készített javaslatcsomag azonban nem tekinthető kész dokumentumnak. Lapértesülések szerint kevés konkrétumot tartalmaz, s részletekkel sem szolgál a megoldást illetően. Állítólag Brüsszelben ironikus megjegyzések céltáblájává is vált, mondván, az Európai Unió megkapta ugyan a Nobel-békedíjat, de az irodalmi Nobel-díjra aligha szolgálna rá. A szöveg szerint az eurózóna közös költségvetését az euróövezet pénzügyminiszterei dolgoznák ki. Ám már ez a felvetés is számos vitára adott okot az unióban.

Központi téma lehet a bankunió. E tekintetben a legsürgetőbb feladat közös európai bankfelügyelet kialakítása lenne. Most csak arról állapodnának meg az EU állam- és kormányfői, hogy megerősítik: az év végéig lezárják a bankfelügyelet kidolgozásával kapcsolatos munkákat. Az előterjesztendő dokumentumban azonban nem határoznak meg időpontot a felügyelet létrehozására. E tekintetben komoly viták lehetnek. A bajba jutott államok számára nagyon sürgős lenne mielőbbi felállítása. Ha ugyanis a bankfelügyelet ténylegesen elindulna, az európai mentőalap, az Európai Stabilitási Mechanizmus képes lesz a pénzintézetek közvetlen feltőkésítésére. Vagyis ez a teher nem az egyes tagállamok költségvetését terhelné, mint Írország vagy Spanyolország esetében. Franciaország, Spanyolország, Portugália és Málta azt követeli, hogy már január 1-től állítsák fel az intézményt.

Ez azonban nem látszik reális elképzelésnek. Mario Draghi a napokban közölte, csak 2014-től válna működőképessé legalábbis akkor, ha a létrehozásáról szóló határozat már jövő év januárjában hatályba lépne. Németország, Finnország és Hollandia mindenesetre ráér. Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint amúgy sincs esély arra, hogy az év elejéig olyan intézményt hozzanak létre, amely képes hatezer uniós bankot ellenőrizni. A pénzügyminiszter úgy vélte, módosítani kell az uniós alapszerződést is, mert kiterjedtebb hatásköröket kell adni az unió pénzügyi biztosának, valamint az Európai Parlamentnek. Szerinte csak így tehet nagy lépést az EU a fiskális unió megvalósulása felé. A gyakorlatban ez azt jelentené, hogy az EU visszadobhatná az adott tagország költségvetését, amennyiben az nem felelne meg a stabilitási paktumnak. Az Európai Unió döntési mechanizmusát úgy változtatná meg, hogy bizonyos kérdésekről nem a 27 tagállam képviselői szavaznának, hanem csak azok a tagországok, amelyeket az adott kérdéskör érint. Martin Schulz, az Európai Parlament elnöke jelezte: elutasítja, hogy a Bizottság jelentősebb jogköröket kapjon.

Schäuble elégedetlen volt a "négyek" javaslataival, mert azok szerinte lehetőséget adnak eurókötvények kibocsátására, ami ellen Németország már régóta tiltakozik. Franciaország ezzel szemben egyértelműen támogatja a dokumentum ezen passzusát. Angela Merkel visszafogottabban nyilatkozott pénzügyminiszterénél. Mint mondta, az a cél, hogy a szorosabb gazdasági együttműködéssel versenyképesebbé váljon az EU. A bankunióval kapcsolatban kifejtette, az alaposság fontosabb a gyorsaságnál, s előbb meg kell vizsgálni, működőképes-e a bankfelügyelet. Ragaszkodott ahhoz, hogy az Európai Bíróság is közbeléphessen, ha egy ország megszegi a költségvetési előírásokat.