A Népszava összeállításából kiderül, a közösség vezető testületében úgy gondolják, a számok papíron jól mutatnak, de az adóterhek növelése miatt a gazdaság recesszióba süllyedhet, így a tervezett bevételi számok nem biztos, hogy maradéktalanul teljesülnek. A gazdaság szereplői mindezekből arra következtetnek, hogy újabb közterheket vezethet be a kabinet, illetve az eddig bejelentett intézkedéseket tovább szigorítják.

Lapinformációk szerint a következő "áldozat" a telefonadó lehet. A nyáron bevezetett, percenként kétforintos telefonadó növelése az idén várt 25-30 milliárd forint bevétel mellett, a jövő évi 50 milliárd forint helyett többet hozhat a büdzsének, ami pótolhatja az unió által most kifogásolt hiányt - értesült a Népszabadság-online. (Kérdéses persze, milyen ötletük van arra az esetre, ha a távközlési szektort sújtó másik, bevételarányos elvonást, a telekomadóként emlegetett sarcot az Európai Bíróság kötelezettségszegési eljárás keretében megsemmisíti. Mint lapunkban is megírtuk, ez mintegy 150-200 milliárd forintos lyukat ütne a jövő évi költségvetésben.)

A szakértők között is megoszlanak a vélemények, hogy legföljebb 10, vagy akár több tízmilliárd forintos további megszorításokra lehet még szükség . Az első Matolcsy-csomagban még 1 ezrelékes tranzakciós illetékből 60 milliárd forintos megtakarítást várt a kormány, múlt hét csütörtökön azonban ezt felemelte 2 ezrelékre, 90 milliárd forintos bevétel reményében. A pénzintézetek ennél súlyosabb tehernek tartják a bankadó mértékének változatlanul hagyását, részben azért is, mert ez a kormány és bankok között írásban kötött megállapodás felrúgását is jelenti.

Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség főtitkára arra figyelmeztetett, hogy az intézkedések miatt drámai mértékben csökken a bankok hitelezési képessége, és semmi biztosíték nincs arra, hogy az anyabankok továbbra is gondoskodnak azokról a forrásokról, amelyekből a gazdasági szereplők számára hitelek nyújthatók. A főtitkár elmondta, az elmúlt három évben 2 milliárd euróval támogatták magyarországi leányaikat az anyabankok. A hitelintézeti szektor magyar hazai bruttó termékhez (GDP) 4 százalékkal járul hozzá, miközben a válság terheinek 50 százalékát viseli. Kovács a sajtóban többször is hangsúlyozta, Magyarországon a hitel-betét arány 120 százalék, vagyis 100 egységnyi betétre 120 egységnyi hitel jut. Ha az anyabankok a szükséges extra forrást a tőkén felül nem tudják, vagy nem akarják nyújtani, akkor le kell építeni vállalati hitelállományuk egy részét.

Különösen a kis- és középvállalkozásokat érintheti rendkívül érzékenyen, ha például nem juthatnak majd forgóeszköz hitelhez. A nagy multinacionális, de akár a magyar vállalatok is a tranzakciós illeték miatt külföldre vihetik ki banki pénzforgalmukat, ezzel is gyöngítve a hazai pénzügyi rendszert. A hazai bankrendszer kivéreztetése, a gazdaság hitelforrásainak elzárása a GDP akár 10 százalékos csökkenésével is járhat.

A szakemberek hangsúlyozták, az európai országokban a tranzakciós adókat a spekulatív, elsősorban nemzetközi tőkemozgásokra, nem pedig a belföldi általános pénzforgalomra vetik ki, illetve tervezik kivetni. Magyarország ebben az esetben is "szembe megy az autósztráda forgalmával".

Az államkincstártól 40 milliárdos bevételre számítanak Orbánék a tranzakciós illetékből, ám ez azt is jelentheti, hogy ekkora összeggel rövidülhetnek meg az önkormányzatok. Változik a helyi iparűzési adó számítása, s ez a szakmai és érdekvédelmi szervezetek szerint szélesebb vállalkozói kört érint hátrányosan, mint azt a kormányzati kommunikáció elhitetni igyekszik az érintettekkel. A cafeteria 100 forintra vetített adótartalma 24-ről 34 forintra emelkedik, s a munkáltatók jelentős része már jelezte, 2013-ban nem tudja változatlan mértékben nyújtani ezt a juttatást a dolgozóinak.