Az első ilyen Hollandia volt 2001-ben, amelyet szinte rögtön követett Belgium. 2005-ben következett Kanada és Spanyolország, annak ellenére, hogy a katolikus egyház hangosan tiltakozott a döntés ellen. Novemberben utasította el a spanyol Legfelsőbb Bíróság a jobboldal régóta tárgyalt jogorvoslati kérését, amelyben arra hivatkoztak, hogy a spanyol alkotmány szerint a házasság egy férfi és egy nő egyesülésével jön létre.

2006-ban Dél-Afrika az egyetlen afrikai országként tette lehetővé a melegházasságot, amihez már az apartheid bukásakor kikövezték az utat: a diszkrimináció teljes kiiktatása jegyében ugyanis az új alkotmányban a melegjogokat is szabályozták.

Emellett Norvégia, Svédország, Izland és nemrég Dánia is legalizálta a melegházasságot. A dán parlament történelmi döntést hozott, ugyanis kötelezővé tette az összes egyház számára, hogy összeadják a meleg párokat.

2010-ben Portugália is csatlakozott a csoporthoz, valamint Latin-Amerikában először, Argentína is legalizálta a melegházasságot. Mexikóban is sikerült a lobbinak elérni az áttörést, ám annyi korlátozással, hogy csak Mexikóvárosban tudnak házasságot kötni a homoszexuális párok.

Tavaly decemberben Uruguay is közelebb lépett a melegházasság legalizálásához, amikor is az alsóház elfogadott egy törvényt, amelyben minden megkötött házasságot egyenlőnek mondott ki a párok nemétől függetlenül. Ez teljes jogokkal ruházná fel a melegeket, ám életbe lépéséhez az ATV.hu cikke szerint szükség van arra is, hogy a szenátus is megszavazza a törvényt.