Strasbourghoz fordulnak a baltás gyilkos áldozatának képviselői

Az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul.
 
 

Strasbourghoz fordulnak a baltás gyilkos áldozatának képviselői

Az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul.
 
 
 
 
 

Strasbourghoz fordulnak a baltás gyilkos áldozatának képviselői

Az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul.

Egyéni panasszal fordultak az Emberi Jogok Európai Bíróságához a Ramil Safarov azeri katonatiszt által 2004-ben Budapesten meggyilkolt örmény hadnagy, Gurgen Markarján és Safarov másik kiszemelt áldozata, Hajk Makucsján jogi képviselői – közölte pénteken az örmény igazságügyi minisztérium.

Mint Ruben Melikján miniszterhelyettes egy jereváni sajtóértekezleten elmondta, az Európa Tanács strasbourgi bíróságához benyújtott panasz Magyarország és Azerbajdzsán ellen irányul, s annak megállapítását kérik, hogy Safarov Magyarország általi átadása Azerbajdzsánnak, valamint ottani kegyelemben részesítése és hősként való ünneplése az Emberi Jogok Európai Konvenciójában foglalt alapvető jogokat sértett. Nevezetesen az egyezménynek az élethez való jogot és a diszkrimináció tilalmát kifejtő 2-es, illetve 14-es cikkét – mondta. Melikján hozzátette: bár egyéni panaszról van szó, az örmény államot később harmadik félként bevonhatják az eljárásba.

A tárca másik miniszterhelyettese, Egise Kirakoszján a sajtónak elmondta, hogy a minisztérium dolgozik egy másik beadvány előkészítésén is, amelyben Azerbajdzsánnak az örményekkel szembeni megkülönböztető politikája miatt fognak tiltakozni az ENSZ diszkriminációellenes bizottságánál, Safarov ügye mellett más esetekre is kitérve. Kirakoszján felidézte, hogy az örmény igazságügyi tárca 2012 októberében azt is kérte az Európa Tanács bűnügyi egyezményekkel foglalkozó szakértői bizottságától, hogy a Safarov ügyében tett azeri lépéseket vizsgálják ki az elítéltek kiadatásáról szóló 1983-as Strasbourgi Egyezmény tükrében – írja az MTI.

Magyarország tavaly augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt Safarovot, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Válaszul Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, a magyar külügyminisztérium pedig jegyzékben tiltakozott Azerbajdzsán eljárása ellen.

X

A miniszterelnök tavaly szeptemberi közlése szerint a kormány minden lehetséges következménnyel számolt az azeri baltás gyilkos kiadatásával kapcsolatban. Orbán Viktort azzal kapcsolatban kérdezték újságírók, hogy az Origo információi szerint a miniszterelnök elismerte a Fidesz elnökségi ülésén, hogy ő adta ki az utasítást Ramil Safarov kiadására, noha tisztában volt vele, hogy előbb-utóbb szabadon engedik.

A pártelnök-miniszterelnök a tájékoztatón azt mondta: a Fidesz elnöksége az azeri kiadatás kérdésében nem foglalt állást, a döntés kormányzati szinten született meg. Minden érintett tárca elmondta a véleményét, majd megszületett a döntés, amelyet „természetesen – mint mindig – a miniszterelnök mond ki”, most is így történt – részletezte Orbán.

A kormányfő közölte azt is, hogy a Külügyminisztérium pontosan jelezte előre, milyen típusú következményei lesznek egyik vagy másik döntésnek. „Semmi nem történt a döntésünk után, amivel ne számoltunk volna előtte” – mondta a 168 Óra Online cikke szerint.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.