Március 11. óta új, de legalábbis megújított alkotmánya van Magyarországnak: huszonkét cikkből álló módosítást fogadott el az Országgyűlés hétfőn. Az új szövegezés több olyan elemet is az alaptörvény részévé tesz, amelyet az Alkotmánybíróság jogellenesnek ítélt.

Huszonkét részletében változik az ország alkotmánya, vagyis az örök igazodási pont, az alaptörvény, az elvileg megkérdőjelezhetetlen alapértékek sora. A módosítások egy részét korábban az Alkotmánybíróság „vétózta", most pedig civil szervezetek és magánszemélyek is tiltakoznak.

Változnak például a választási kampány szabályai, és ezentúl a parlament is elismerhet egyházként szervezeteket, de a Ház az alaptörvényben rögzítette a hallgatói szerződés lehetőségét is. Eszerint annak, hogy valaki államilag finanszírozott felsőoktatási szakra járjon, feltételéül lehet szabni, hogy a végzett diák Magyarországon vállaljon majd munkát - hogy mennyi ideig, arról törvény dönthet (Az Ab korábban megsemmisítette a hallgatói szerződéseket szabályozó kormányrendeletet). A Helsinki Bizottság nyílt levélben tiltakozott ez ellen. Mint írják, „a legtehetségesebb, állami finanszírozásban részesült fiatalok akár egy évtizedre is el lennének zárva tudományos pályájuk érdemi folytatásától; például a bálnák életével, sarkkutatással esetleg az egyiptomi régészettel foglalkozó tehetségek nem állhatnak majd külföldi egyetem alkalmazásában, így nem öregbíthetik a kiváló magyar felsőoktatás nemzetközi hírnevét".

Az alkotmány alapértékként ismeri el a családot, de ezentúl kimondja, hogy a családi kapcsolat alapja csak a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony lehet (az Alkotmánybíróság korábban ellenezte a „túlságosan szűkre szabott családfogalmat). Eszerint nem számítanak családnak az élettársak, az azonos nemű párok és nem részesül a család alkotmányos védelmében egy gyermekét nevelő nagyszülő vagy keresztapa sem...

Mostantól törvény vagy önkormányzati rendelet jogellenessé minősítheti azt, ha valaki az utcán él, a szövegezés ugyanakkor hozzáteszi: az emberhez méltó lakhatás feltételeinek megteremtését az állam és a helyi önkormányzatok azzal is segítik, hogy törekednek minden hajléktalannak szállást biztosítani. Az Alkotmánybíróság 2012 novemberében kimondta, hogy a hajléktalanokat büntetni ellentétes az emberi méltósághoz való joggal, a törvény előtti egyenlőség eszméjével, valamint a diszkrimináció és az embertelen bánásmód tilalmával. „Ahelyett, hogy érdemi szociális és lakáspolitikai intézkedésekkel segítenének rajtuk, törvényben rögzítik kirekesztésüket és alkotmányos szintre emelik a hajléktalan emberek hatósági üldözését" - írja a Város Mindenkié érdekvédelmi csoport.