Felsőoktatás: íme, a legnagyobb vesztesek
Mint korábban írtuk, tizenhét éve nem volt olyan alacsony az egyetemre, főiskolára felvételizők száma, mint az idén, amikor 95 ezren adták be jelentkezési lapjaikat. (Két éve még 140 ezren próbáltak bejutni a felsőoktatásba.) Ezért leginkább az ország a vesztese a felsőoktatás kapkodó, költségvetési megszorításon alapuló átalakításának, beszűkítésének.
Minden ellenkező híreszteléssel ellentétben ugyanis nincs számottevő diplomás munkanélküliség Magyarországon, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnye az alacsonyabb végzettségűekhez képest nemzetközi szinten is magas. Azaz, akinek van diplomája, az relatív jól keres, és talál állást. E két mutatóból az is következik, hogy a munkaerőpiac ma is a magas végzettségű munkavállalókat várja, és kevésbé, mondjuk a – most prioritásként kezelt – szakmunkásokat.
Többször írtunk már arról is, hogy nem azért nincs elég kőműves, villanyszerelő, mert sok a diplomás, hanem azért, mert a szakképzés szerkezete rossz (ráadásul lecsökkentették a közműveltségi tartalmakat, ezzel lenullázva az esélyét egy leendő szakinak, hogy az állandóan változó munkaerőpiac igényeihez alkalmazkodjon), és mert a végzett szakmunkások nem helyezkednek el a saját – rosszul fizetett, rossz munkakörülményeket biztosító – szakmájukban.
Mindebből az következik, hogy megéri tanulni, megéri diplomát szerezni mind az egyénnek, mind az államnak. Hiszen ez utóbbi akkor jut magasabb adóbevételekhez, ha sok a diplomás, akkor lesz Magyarországon jelentős innováció, ha sok kiművelt emberfő „terem” az országban.
A 95 ezer jelentkezőből 80 ezren állami ösztöndíjas helyre pályáznak. Tavaly 51 ezren kerültek be ösztöndíjas helyre: ez a szám idén – a decemberi keretszám csiki-csuki után - várhatóan magasabb lesz, hiszen a felveendők száma most attól függ, hogy eléri-e a hallgató a minimális 240 pontot, illetve, hogy az adott egyetem, főiskola kapacitása mekkora.
A legnépszerűbb szakokon (a kormány által kipécézett 16 szakon) azonban biztosan csökkenni fog a támogatott képzésben részt vevők száma. Ez azonban nem vonatkozik arra a tizenhat szakra, amelyeken csak az juthat be támogatott helyre, aki eléri a kormány által meghatározott - az eddigieknél általában magasabb - ponthatárt. E tizenhat szakra összesen tízezren jelentkeztek első helyen. A jogászképzésre például egy év alatt felére esett vissza a jelentkezők száma (Míg 2012-ben majdnem háromezren jelölték meg az ötéves szakot első helyen, az idén mindössze 1469-en.) Az e pályára készülőknek legalább 465 pontot kell összegyűjteniük a maximális 500-ból, hogy államilag támogatott képzésen tudjanak tanulni.
A másik nagy vesztes a kommunikáció- és médiatudomány szak, amelyre első helyen mindössze 438-an jelentkeztek, míg 2012-ben még 2050-en, 2011-ben pedig 2824-en. Itt 470 pontot (többet mint eddig bármelyik egyetemen) kell elérni a diákoknak, hogy tandíjmentesen (a röghöz kötés vállalása mellett) tanulhassanak. A kommunikáció- és médiatudomány évek óta szerepel a tíz legnépszerűbb alapszak listáján, idén azonban lecsúszott a top 10-es rangsorról.
Idén a képzési területek közül a Hír24.hu cikke szerint a műszaki, a gazdasági és a bölcsészeti volt a legnépszerűbb. Azaz a kormány azt ugyan elérte, hogy csökkenjen a jogász és kommunikációs képzés, de végül nem sikerült eléggé megtizedelnie a gazdasági és bölcsész szakosokat.
A felvi.hu adatai szerint ez a 10 legnépszerűbb alapképzési szak 2013-ban: gépészmérnöki (jelentkezők száma: 2297), mérnökinformatikus (2051), pszichológia (1658), gazdálkodási és menedzsment (1524), turizmus-vendéglátás (1431), villamosmérnöki (1396), pénzügy és számvitel (1085), óvodapedagógus (1063), programtervező informatikus (1062), műszaki menedzser (1052).