- Csalódott vagyok. Egy nagy formátumú politikus beszélt, de nem mondott semmit. A Jobbikot nem is említette. Mit szándékozik konkrétan tenni? - mondta a NOL kérdésére Charlotte Knobloch, a WJC alelnöke.

Mint a hitlerizmus bajorországi túlélője fogalmazott, ugyanannak a szellemnek az erősödését érzi, mint gyermekként az 1930-as években. A Zsidó Világkongresszus hivatalosan is kritizálta a magyar kormányfő egyébként nagy várakozással kísért beszédét. A szervezet sajnálatát fejezte ki, hogy Orbán „nem adott megfelelő biztosítékot arra: egyértelmű választóvonal húzódik kormánya és a szélsőjobboldal között”. Elismerték ugyanakkor, hogy Orbán egyértelművé tette: elfogadhatatlannak és tűrhetetlennek tartja az antiszemitizmust. De nem nézett szembe a probléma valódi természetével, különösen a Jobbik jelentette fenyegetéssel. A Világkongresszus hiányolta, hogy Orbán nem reagált semmilyen közelmúltbeli rasszista, illetve antiszemita indíttatású eseményre.

Pontosabban reagált, csak nem magyarországiakra, hanem külföldi példákkal riogatott, jelezve, másutt még rosszabb a helyzet.

- Visszásnak találtuk ezt. Orbánnak az itteni kérdésekre kellene válaszokat adnia, nem más országokra mutogatnia - mondta az esemény egy résztvevője, aki azt is különösnek, a protokolltól eltérőnek találta, hogy Orbán Viktor a vacsoraasztalnál saját embereivel vette körbe magát, s ehhez az ültetéshez az ő emberei ragaszkodtak. (Balján például tanácsadója, Hegedűs Zsuzsa ült.)

Szokatlan helyről kapott viszont elismerést a miniszterelnök: a kormány régi mumusától, Viviane Redingtől, az Európai Bizottság alapjogi biztosától.

- Jó látni, hogy Orbán Viktor ma beszédében határozottan kiállt az antiszemitizmus ellen. Remélem, szavait tettek is követik majd - fogalmazott Twitter-üzenetében a luxemburgi politikus, akinek pártja a Fidesszel azonos európai pártcsalád, az Európai Néppárt tagja.

Számos delegált éles kontrasztot látott Orbán és a hétfő reggel felszólaló Guido Westerwelle német külügyminiszter felszólalása között. Igaz volt ez a hivatalos fogadtatásra is: a küldöttek százainak plénuma előtt Dieter Graumann, a német Zentralrat elnöke „erőt sugárzó üzenetnek” nevezte a német szabad demokrata politikus beszédét, s azzal is viccelődött, éppen üres az izraeli külügyminiszteri poszt...

Többször is tapssal félbeszakított, a végén pedig ovációval fogadott beszédében Westerwelle, finoman a kényes magyarországi helyzetre is utalva úgy fogalmazott: „az antiszemitizmusnak sem Berlinben, sem Budapesten, sem pedig másutt a világon nincsen helye.” De hozzátette, ennek felszámolását a problémák gyökerénél kell kezdeni. Mint mondta, nemcsak az áldozatok emlékének megőrzése közös felelősségünk, de a jövőt is alakítanunk kell.

- Európa két pillérre épül: a demokráciára és a jogállamiságra. Európa mindenekelőtt értékek közössége - mondta a német diplomácia irányítója, később kérdésre válaszolva sem igen feszegetve Magyarország mostanában sokat emlegetett hiányosságait e téren. Sőt barátjának nevezte az eseményen (csakúgy, mint a vasárnapi vacsorán) szintén jelenlévő Martonyi János külügyminisztert.

Izraelről Westerwelle többek közt azt mondta: jogában áll megvédenie magát, és az arab tavasszal megnyílt a lehetősége annak is, hogy a Közel-Kelet egyetlen stabil demokráciája békés szomszédok között élhessen majd. Németország minden olyan törekvéssel szembeszáll, amely kétségbe vonja Izrael létét - mondta, az egész közel-keleti térségre veszélyesnek nevezve az iráni nukleáris ambíciókat.

- Óriási erőbedobással tárgyalunk Iránnal. A szankciók éreztették hatásukat. Nem fogadjuk el, hogy csak a tárgyalások érdekében tárgyaljunk - mondta Westerwelle.