Mégis van tandíj, és egyre többen fizethetik
Az állami hírügynökség szerint az ismeretlen forrásból - talán kormányzati körökből - származó dokumentumról tárgyal majd júniusban a Felsőoktatási Kerekasztal, amelynek többi között tagjai a kormány, a hallgatói önkormányzatok és a rektori konferencia képviselői.
A magyar felsőoktatás "stratégiai irányairól, a soron következő lépésekről szóló" anyag szerint le kellene zárni az immár két évtizede zajló, "meglehetősen álságos tandíjvitát", mert a valóság az, hogy majdnem minden második hallgató 12-15 éve igen jelentős költségtérítési díjat fizet. Vagyis hiába törölte el névleg a tandíjat 1998-ban az első Orbán-kormány, illetve 2008-ban a Fidesz által kezdeményezett "szociális népszavazás", valójában a költségtérítéses keretszámok 15 évvel ezelőtti megjelenése óta - amelyeket a második Orbán-kormány 2011-ben "önköltséges" képzéssé keresztelt át - a diákok fele nem tanult ingyen egyetemen vagy főiskolán.
A költségtérítés megfizetéséhez a dokumentum szerint a hallgatók eddig semmilyen segítséget nem kaptak, holott 2001 óta a mai napig bármelyik felsőoktatásban tanuló diák igényelhetett diákhitelt.
A szakértői anyag célként jelöli meg, hogy "a válság lecsengésével" belátható időn belül érje el a magyar felsőoktatás a GDP-arányos költségvetési ráfordítás - az OECD országokban szokásos - 1-1,2 százalék körüli értéket. Ez jelenleg 0,7 százalék körül van, köszönhetően a 2010-es kormányváltás óta a felsőoktatásból kivont mintegy 80 milliárd forintnak. A dokumentum szerint az állami finanszírozás - "nyilvánvaló makrogazdasági okok" miatti - csökkenését a tandíjas hallgatók számának növelésével kellene ellentételezni, azaz rövid távon megszűnnének a kapacitásszámok, vagyis az intézmények sokkal több diákot vehetnének fel. Az intézmények, karok, képzési programok finanszírozása attól függne, hogy mennyire képesek elegendő hallgatót magukhoz vonzani. Ez a felfogás azonban ellentmond a kormány által hirdetett minőségi felsőoktatás elvének, amely kevesebb, de felkészültebb, piacképesebb diplomást "termelni ki".
Közben a Népszava.hu cikke szerint súlyos gondokkal küzdenek az egyetemek. Az államtól csak csúszásokkal kapja meg a támogatást a Corvinus Egyetem - mondta az Indexnek Rostoványi Zsolt. A rektor szerint amit megkapnak, az a bérek és járulékok kifizetésére sem elegendő. Mint megírtuk, a Corvinus liftjeit a közelmúltban le kellett állítani, mivel az egyetem nem tudta fizetni a karbantartást. Ennek ellenére a kormány pazarlással vádolja az intézményt.