Újabb pofont kapott a nyomozóhatóság a BKV-per csütörtöki tárgyalási napján, súlyos, a BKV-ügy nyomozását érintő szabálytalanságokra és eljárási hibákra derült fény a Kecskeméti Törvényszéken. A vád egyik tanúja, a BKV-alvállalkozó Cs. Tibor terhelő nyomozati vallomásáról kiderült, hogy az okirat valótlanul tartalmazta a kihallgatók adatait. Az esetnél ugyanis Bói László rendőr századoson kívül egy másik nyomozó is részt vett a kihallgatáson, ám az ő neve nem került jegyzőkönyvbe. Ráadásul a most meghallgatott tanút nem szabályszerűen idézte a rendőrség, hanem a vád egy másik tanúja hívta be telefonon a rendőrségre.

Az ügy fontos előzménye, hogy egy másik tanú, aki szintén a BKV alvállalkozója volt, bíróság előtt tett vallomásában azt állította, hogy a nyomozó egy közös magánnyomozó ismerősük társaságában kereste meg őt. Állítása szerint Bói közölte vele, hogy "Hagyót le fogják tartóztatni, ez már eldöntött tény, kell a vallomás". A BKV-ügyet vezető nyomozó azt is felajánlotta a tanúnak, hogy ha segít, akkor - más hatóságok befolyásolásával - enyhítenek a fennálló kényszerintézkedésén, vagy megszüntetik azt. Dr. Bói László rendőr százados a tanú állítása szerint azt is ígérte neki, hogy egy másik, folyamatban lévő ügyében befolyásolja a bírót és a nyomozást, ha cserébe aláírja az említett magánnyomozó véleményét, elismerve azt saját vallomásaként.

A Pálocska által igazmondási kötelezettség alatt ismertetett körülmények alapján tehát egyebek mellett ezen, hamis tartalmú jegyzőkönyv alapján tartóztatták le Hagyó Miklóst és munkatársait, L. Ottót és H. Évát. A vád csütörtöki tanúja elmondta a tárgyaláson, hogy miután az említett másik tanú aláírta kikényszerítettként aposztrofált vallomását Bói századossal, telefonon hívta őt vallomást tenni a rendőrség Teve utcai székházába, ahol hármasban is találkoztak a nyomozóval.