A Financial Times szerint a cél: nehogy megint olyan aggasztó irányváltás következzen be, mint amilyenre Magyarországon és Romániában volt példa.

Az EP múlt heti, kemény hangú határozata, amely azzal vádolta meg a magyar kormányt, hogy az leépíti a fékeket és ellensúlyokat, és összehangolt akciót sürgetett, még jobban kiélezte a feszültséget Brüsszel és a magyar vezetés között. Az Orbán-kormány beavatkozásról beszélt és a Szovjetunióhoz hasonlított az uniót.

Bizottsági illetékesek azt mondják, nem kívánják életbe léptetni az összes javasolt intézkedést, de a biztosok augusztus 28-án megvitatják, miként lehetne elérni, hogy minden ország tartsa tiszteletben a közösség alapértékeit. Idetartozik a Koppenhágai Bizottság felállítása, illetve hogy eddiginél több lehetőség legyen a szankciókra, ideértve a támogatások visszatartását.

A vita arról tanúskodik, hogy magas szinten jelentkezik az aggodalom, mármint hogy a gazdasági bajok, megtetézve a munkanélküliséggel és a szélsőjobb erősödésével, a demokráciát fenyegetik, és hogy erre Magyarország csak első példa lehet.

Barroso és Reding környezetében azt hangsúlyozzák, hogy mindketten új eszközöket sürgetnek a demokrácia védelmére, ám nem szeretnék, ha bárki úgy tekintene a Bizottságra, hogy az áldozatul szemeli ki a magyarokat, vagy bárki mást. Ezzel együtt valószínűleg Budapest lesz az első célpont, ami heves összecsapásokat vetít előre.

Elemzők szerint Orbán Viktor élesen elutasít bármiféle megfigyelést. A magyar fél szocialista vezetésű összeesküvésre és a rezsicsökkentés miatt sértett cégek nyomására vezeti vissza az elítélő határozatot. Bajnai Gordon azonban úgy látja: Orbán nem Magyarországot, hanem a saját, túlméretezett hatalmát akarja megóvni, vagyis a keletre néző urambátyám-rendszert, valamint az irányított demokráciát. Hozzátette a 168 Óra Online cikke szerint: ezt a rendszert nem lehet megszilárdítani az EU-n belül, ám azt csak a magyar választók tudják megbuktatni.