A Párbeszéd Magyarországért kezdeményezni fogja, hogy a Balaton-felvidéki Nemzeti Park adja ki azokat az adatokat, amelyek alapján eldöntötték, hogy miért ne kapjon lápi védelmet egy kétszáz hektáros terület a Zala megyei Szévíz-völgyi lápréten – jelentette be hétfői, budapesti sajtótájékoztatóján Szabó Rebeka.

A független országgyűlési képviselő a Nol.hu információira hivatkozott, amelyek szerint a Balaton-felvidéki Nemzeti Park illetékesei helyszíni vizsgálatok, illetve a korábbi Natura 2000-kijelölés alapján az ökológiailag és geológiailag egységes területet – amelyen évtizedek óta tőzeget bányásznak – teljes egészében lápnak nyilvánították. A Vidékfejlesztési Értesítő felsorolásából viszont kimaradt az a 200 hektár, amelyet a miniszterelnök édesapjához és testvéréhez köthető Gánt-Kő és Tőzeg Kft. művel – olvasható a cikkben, amely szerint itt szabadon folytatódhat a bányászat, míg a szomszédos bányatelkeken le kell állni a kitermeléssel.

Szabó Rebeka kiemelte, hogy Magyarországon a lápok védettek. Hangsúlyozta, hogy a „rendkívül szubjektív” hatósági eljárásnak viszont tág teret adott az a márciusban elfogadott törvénymódosítás, amelyik alapján törölni lehet a lápjegyzékből azokat a területeket, amelyeket nem minősít külön hatósági határozat védetté.

A Párbeszéd Magyarországért véleménye szerint elsődleges a természeti értékek megőrzése – hangsúlyozta a politikus. Hozzátette: szükség lenne a lápok védettségi definíciójának pontosítására és felül kell vizsgálni az azokon folyó gazdasági tevékenységeket is, de ezt nem a „politikaközeli csoportok” érdekei, hanem szigorú szakmai kritériumok alapján kell megtenni.

A Népszabadság cikke szerint úgy tűnik, hogy a hatóságok önkényesen beavatkoznak egyes bányák megmentése, illetve mások (a konkurencia) eltakarítása érdekében. Több környékbeli cég illetékesei névtelenséget kérve azt állították: a Hahót környéki bányák ökológiai és földtani szempontból homogén szerkezetűek, ennek ellenére az Orbán családon kívül gyakorlatilag az összes bányaüzemeltetőnek gondja támadt az engedéllyel. A bányanyitást hosszas engedélyezési eljárás előzi meg: környezetvédelmi engedélyre, a művelési ág megváltoztatására, elfogadott bányaműszaki tervre, az ásványvagyon felmérésére van szükség. Az előzetes – megszabott időtartamra szóló – engedélyek és a vizsgálatok ismeretében építi fel a tulajdonos a vállalkozást: gépeket vesz, szakembereket alkalmaz, piacot épít.

Ha az állam menet közben kijelenti a legálisan működő tőzegbányáról, hogy az láp, és tilos a bányászkodás, akkor az üzleti terv meghiúsul, és sokszor többmilliárdos kár keletkezik. Az érvényben lévő bányatörvény is leírja, hogy az engedélyek birtokában végzett bányászati tevékenység menet közbeni korlátozásáért kártalanítás jár, ám erről a természetvédelmi hatóság (vagyis az állam) az adott ügyben egyelőre hallani sem akar (nem csak itt, máshol sem: Sopron környékén egy 400 hektáros, uniós támogatásokból nemrég korszerűsített bányát és csomagolóüzemet kell bezárni).

Az Orbán családhoz köthető 200 hektáros területen szakértői becslés szerint eredetileg átlagosan másfél méter vastag, azaz hárommillió köbméter tőzeg volt. Ebből eddig félmillió köbmétert termeltek ki, tehát további két és fél millió köbméter még kitermelhető. Egy köbméter tőzeg ára a 168 Óra Online információja szerint jelenleg 3000 forint, vagyis a zöldhatóság által a bányacég számára „megmentett” teljes tőzegvagyon értékesítéséből hét és fél milliárd forint árbevétel érhető el.