Ha ugyanis a magyar fél el is utasítja a horvátok által kilátásba helyezett európai elfogatóparancsot, Zágrábot semmi nem kötelezi arra, hogy ezt visszavonja – így az uniós tagállamokban a hatóságoknak mérlegelés nélkül el kellene fogniuk Hernádit. A Sanader-ügyben érintettnek vélt üzletember az EU-n kívül sem lehetne biztonságban.

Horvátország EU-csatlakozásával új helyzet állt elő Hernádi Zsolt, a Mol elnök-vezérigazgatójának ügyében, akit a zágrábi ügyészség bíróság elé akar állítani. A nemzetközi jogsegélykérelmen, illetve a nemzetközi elfogatóparancson túl ugyanis egy jóval hatékonyabb jogi eszköz, immár az európai elfogatóparancs is gyarapítja a horvátok eszköztárát.

A horvát ügyészség korrupció és szervezett bűnözés elleni hivatala (USKOK) egyelőre újabb jogsegélykérelemmel próbálkozik – a csatlakozás után három nappal küldtek egy újabb kérelmet, hogy gyanúsítottként tudják kihallgatni Hernádit -, és ennek fogadtatásától teszik függővé, hogy élnek-e az európai elfogatóparancs eszközével.

Az Ivo Sanader perében múlt ősszel hozott ítéletben szerepel, hogy a volt horvát miniszterelnök 2009-ben tízmillió eurós kenőpénzt kapott Hernádi Zsolttól, hogy a Mol 49 százalékos részvénycsomaggal is átvehesse a horvát olajtársaság, az INA vezetését. A politikus többek kötött ezért kapott 10 év börtönbüntetést, nem jogerősen. Márpedig, ha van vesztegetett, akkor kell, hogy legyen vesztegető is – érvel a horvát ügyészség.