Rátosi Ferenc, a város polgármestere elmondta, három éve a Norvég Alap segítségével felújították a püspöki palotát: tízszázalékos önrész mellett 300 millió forintot költöttek a műemlék épület rendbetételére. Azóta az önkormányzat, mely az állami tulajdonú barokk épület kezelője, folyamatosan szépíti a palotát és teszi alkalmassá a különböző helyiségeket közösségi célokra.

Tájékoztatása szerint a püspöki palota termei állandó és időszaki kiállításoknak, kulturális programoknak adnak helyet, és június végétől augusztus végéig teret ad a Pannon Várszínház előadásinak is.

- A hétvégén két újabb termet nyitnak meg a püspöki palotában, ahol a Szent Jakab Napok idején borászati és vadászati konferenciát tartanak itt - mondta Rátosi Ferenc.

Sümegen jelentős a vallási turizmus, ezért a város számára fontos, hogy a nagy érdeklődést kiváltó épületek megfelelő állapotban fogadják a hívőket és a hagyományos turistákat is. A püspöki kastély legkorábbi említése 1675-ből származik, egy ifjabb Sennyei István veszprémi püspök által kiadott oklevélben találjuk. A palota elődjét, egy kisebb kúriát 1656 körül építtette Széchényi György veszprémi püspöksége idején.

A sümegi püspöki palota nagyszabású koncepciója Padányi Bíró Márton nevéhez köthető, akit 1745-ben szenteltek veszprémi püspökké, s nem sokkal ezután el is kezdte sümegi palotája kiépítését. Ez volt a kezdete a város fénykorának is. 1748-ban elkezdték a palota átépítését, és 1755-ben elkészült az elegáns, négy tornyos, zárt udvaros, kápolnát is magába foglaló rezidencia. A püspök az építkezésre és az épület berendezésére mintegy százezer forintot fordított - olvasható a VMJ.hu szerint a palota honlapján.