Nem használt a vádnak a BKV-per csütörtöki tanúja sem, mert vallomásából az derült ki, hogy az AAM Zrt. munkája nemhogy nem volt szükségtelen, de hasznos volt.

A személyes adatainak zárt kezelését kérő tanú elmondta, hogy a 4-es metró beruházással kapcsolatos tanácsadói feladatokat az AAM Zrt. pontos határidőbetartással, 8-10 szakértő napi 12-13 órás munkájával látták el. Javaslataik hatására két hónap múlva már meg is kezdődhetett a projekt vezetési struktúrájának átalakítása. Kijelentette, hogy a BKV nem tudta volna tanácsadás nélkül megvalósítani a terveit, mert ez a terület speciális szaktudást igényelt. Mint mondta, a tanácsadók létszáma sem volt magas, mert egy ilyen beruházáson külföldön nem ritka, hogy több száz szakértő is dolgozik.

Kiderült az is, hogy a szerződést a BKV akkori vezérigazgatójával történt egyeztetések után kötötték meg, nem először, hiszen 1996 óta dolgozott már a tanácsadó cég a közlekedési vállalatnak. Az is kiderült, hogy a vádirattal ellentétben a tanú Hagyó Miklós elsőrendű vádlottal a munka befejezéséig nem találkozott, és arról sem tud, hogy az AAM bármilyen feladatot kapott volna a Főpolgármesteri Hivatal dolgozóitól.

Hagyó Miklós pedig észrevételében leszögezte, hogy a főváros szabályzata szerint az előterjesztések szakmai ügyosztályokra tartoznak, jelen esetben a közlekedésire. A BKV-AAM kapcsolatnak csak a létezéséről tudott, a cég részére utasítást soha nem adott.

Az ügyészség ismét kapott egy figyelmeztetést a Stop.hu cikke szerint. Hadnagy Ibolya bírónő nyomatékosan kérte az ügyészt, hogy tartózkodjon a "mi lett volna, ha" kezdetű kérdésektől, mert azok nem mozdítják elő az ügyet, és csupán találgatásokra adnak lehetőséget.