Egy nők részvételével végzett, hosszú távú, közel négy évtizeden át tartó svéd kutatás arra az eredményre jutott, hogy az embert felnőtt élete derekán érő, tartós stresszt okozó események 21 százalékkal növelik az Alzheimer-kór, és 15 százalékkal bármilyen elbutulás, vagyis demencia kialakulását

Az eredmények akkor is érvényesek maradtak, ha figyelembe vettek olyan egyéb kockázati tényezőket, mint a dohányzás, az alkohol vagy a családban előfordult mentális betegségek - olvasható a Göteborgi Egyetem kutatóinak a British Medical Journal Open című tudományos szaklap hétfői számában megjelent tanulmányában.

A vizsgálat során 800 svéd nő 1968 és 2005 között, rendszeres időközönként felvett adatait elemezték. A kutatás kezdetén megkérdezték a résztvevőktől, átélték-e valamelyiket abból a 18 élethelyzetből, amelyek tartós stresszt okoznak, például házastársuk vagy közeli rokonuk mentális betegsége, alkoholizmusa, saját vagy férjük munkanélkülisége. Majd pszichiátriai vizsgálatokból származó orvosi dokumentáció és egyéb információk alapján megállapították, hogy a kutatás 38 éve alatt kialakult-e a résztvevőknél demencia.

A résztvevők körülbelül negyede válaszolt úgy, hogy egyetlen lelki trauma érte, 23 százalékuk két stresszt okozó eseményt élt át, 30 százalékuk hármat, 16 százalékuk négyet. A stressz leggyakoribb oka egy közvetlen családtag mentális betegsége volt.

A vizsgálat idején a résztvevők körülbelül 20 százalékánál, 153 nőnél alakult ki demencia, közülük 104 lett Alzheimer-kóros.

A lelki stressz a kutatók szerint összefügg az agyi gyulladáskeltő tényezők fokozott termelődésével és a szívbetegségek kialakulásának nagyobb gyakoriságával, amelyek szintén a demencia kockázati tényezői lehetnek.

A résztvevőktől az MTI cikke szerint nem kérdezték meg, milyen súlyos betegségeik voltak, vagy elszenvedtek-e testi bántalmazást - ezek a tényezők befolyásolhatják az eredményt.