És ami ebből megvalósult: az állam mint megrendelő közel 100 milliárdnyi ki nem fizetett számlát gurít maga előtt, amelynek közel 50 százalékára már hosszú hónapok óta várnak a beszállítók.

-A Magyar Államkincstár szeptember végén tette közzé jelentését az államháztartás központi alrendszerébe tartozó költségvetési szervek tartozásállományáról, amelyből kiderül, hogy ezen szervek által jelentett tartozásállomány 2013. augusztus végén elérte a 98,4 milliárd forintot - jelentette ki Scheiring Gábor, a Párbeszéd Magyarországért párt parlamenti képviselője írásbeli kérdésében. - Kiderül továbbá az is a Kincstár által közöltekből, hogy ezen tartozásállomány túlnyomó része nem "belső" tartozás, hanem szállítók-szolgáltatók felé való külső adósság: 65 milliárd forint az áruszállítások kifizetetlen értéke, 7,9 milliárd közüzemi szolgáltatók felé fennálló tartozás, 8,4 milliárd az egyéb tartozás. Összesen 81,3 milliárd forint a kifizetetlen számlák egyenlege, amelyekre hiába várnak a munkájukat becsülettel elvégző, az árut tisztességgel leszállító vállalkozások. A teljes tartozásállományból 44,8 milliárdnyi (majdnem a tartozás fele!) 60 napon túli, minősített tartozás, ami azt jelenti, hogy az állammal üzletelők nem pusztán késéssel, de jelentős, több hónapos késéssel juthatnak hozzá (ha egyáltalán hozzájutnak) a pénzükhöz.

A nyilvántartásokból kiderül, hogy a beszállítókkal és a szolgáltatókkal szemben fennálló tartozás elsöprő részét - 79,6 milliárd forintot - az Emberi Erőforrások Minisztériuma intézményei, túlnyomó részben kórházak, ellátó szakintézetek halmozták fel. Érdemes szem előtt tartani, hogy míg egy NAV-büntetés esetén a késve fizetőknek késedelmi kamatot számolnak fel automatikusan, addig az államot ilyen kamatfizetési kötelezettség nem terheli, bármekkora csúszással is rendezi a számlát a magánvállalkozó felé.

Scheiring Gábor azt tudakolta a kormánytól, "milyen példával jár elől a magyar állam, amikor 100 milliárd forintnyi a ki nem fizetett számlák állománya? Hogyan lehet elvárni a gazdasági szereplők részéről a fizetési fegyelmet, ha maga az állam fegyelmezetlen e téren? Mikor kívánja az állam (a központi költségvetés) rendezni a felhalmozódott tartozásállományt? Mit kíván tenni a minisztérium annak érdekében, hogy a költségvetési intézmények fizetési fegyelme növekedjen, hogy minden, az állammal üzleti kapcsolatban álló magángazdasági szereplő biztos lehessen benne, hogy időben kifizetik jogos járandóságát?"

Varga Mihály, gazdasági miniszter válaszát olvasva először azt gondoltuk, Orbán minisztere ismét letagadja a valóságot. Varga első mondata így szól: "...az államháztartási gazdálkodási szabályok maradéktalan betartása elvileg nem teszi lehetővé a lejárt tartozások felhalmozását." A folytatásban azonban elismeri, hogy a 100 milliárdos probléma mégiscsak létezik: "A kormány természetesen szembesült az Ön által is vázolt problémával, ezért a pénzügyi-költségvetési megoldások mellett javaslatot tett új államháztartási rendszer kialakítására . Ebben, a tartozásállomány csökkentése érdekében javaslatot tett a késedelmi kamatfizetési kötelezettség bevezetésére." Erről az "új rendszerről" még semmit nem lehet tudni, az azonban valóban üdvözlendő lenne, ha az állami gazdálkodó szervekre is érvényesek lennének azok a szabályok, amelyek mindeni másra azok.

A miniszter a Stop.hu cikke szerint így folytatja: "A legjobban érintett terület az egészségügy. Itt a gondot alapvetően az jelenti, hogy nem engedhető meg, hogy az intézmények közfeladatainak ellátását akadályozza a korábbi évek felhalmozott tartozásállományának "ledolgozásából" ered ő forráshiány .Ezért a tartozások rendezésére csak fokozatosan, strukturális átalakítások, az elvárt gazdálkodási fegyelem szigorú és következetes betartatása, ellenőrzése mellett kerülhet sor. Az egészségügyi ellátórendszer jelentős részének összevonásával hosszabb távon lehetőség nyílik gazdaságosabban és hatékonyabban működő struktúra kialakítására."

Magyarán: az "elmúltnyolcév" a hibás, nem a Fidesz, amely három és fél éve kormányoz. Zárásként egy adat: miközben 80 milliárdhoz közelít az egészségügyi intézmények tartozás-állománya, a társadalombiztosítás alap - amelyből a kórházak működését is finanszírozzák - szeptemberre 200 milliárdot meghaladó többlettel zárt, vagyis ennyi bent maradt a kasszában. A pénzből inkább a költségvetés lukait tömködik, mintsem hogy kifizetnék a számlákat.