Vastapsos ünneplés az Adáshibának
Hosszú percekig tartó zúgó vastapssal ünnepelte a közönség az Adáshiba című komédia szereplőit a zsúfolásig megtelt Nemzeti Színházban csütörtökön este. A Veszprémi Petőfi Színház előadása után a publikum alig akarta leengedni a szereplőket a színpadról, több bravó is elhangzott.
Sok veszprémi kísérte el a produkciót a vendégjátékra, köztük Porga Gyula polgármester. A nézőtéren ott ült Hobo, Rubold Ödön, Nemlaha György, Faragó Tamás és Schmitt Pál, de a fővárosi teátrum színészei közül is többen kértek helyet maguknak a lépcsőkön.
Az előadást megtekintette Szakonyi Károly, aki 1970-ben írta a művet, amelynek eredeti címe: "Ó, vidd csak szépen a sálat is!" volt. Ezt Várkonyi Zoltánnak, a Vígszínház akkori igazgatójának a tanácsára változtatta Adáshibára. A darabot azóta majdnem százszor tűzték műsorra több kis- és nagyváros színházában, de Európa legnagyobb teátrumaiban is játszották már, még Törökországban is, ahol az ország kultúrájához igazították a darab rendezését.
A vígszínházi ősbemutató után Veszprémben volt az első vidéki premier 1970 őszén, azt Pethes György rendezte, gyakorlatilag innen indult el a darab máig tartó nagy útjára. A veszprémi teátrum az elmúlt évadban tűzte újra műsorára a darabot Tordy Géza rendezésében. Érdekesség, a nézők a Nemzeti Színházban először láthatták a produkciót, ez a Petőfi Színház mostani meghívásának köszönhető.
Ennek Szakonyi Károly is örült, igaz, íróként az Adáshiba más útjára is felhívta a figyelmet.
- A mostani örömömben van szomorúság is, mert ugyan átalakult a világ, de ami nem változott, hogy egyre inkább megszűnnek a mély ember kapcsolatok. A technika fejlődik, az értékről való gondolkodás, a kapcsolataink ápolása silányul. Olyan jelenségekkel kell szembenéznünk, amelyek mindenütt az életben érzékenyen érintenek bennünket - hangsúlyozta az író, aki mindig a közönségre bízza a darabját. Ezt tette a Nemzeti Színházban is, ahol zúgó vastapsot kapott az előadás.
A sikeres veszprémi vendégszereplést Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója így értékelte:
- Úgy érzem, még mindig nagy a szakadék a budapesti és vidéki színházak között. Több szempontból hátrányosnak is mondhatnánk a vidéki színházi létet, ami ezt áthidalhatja, azt támogatni kell. Komolyan veszem, hogy a Nemzeti Színház a nemzet színháza legyen, mindenki sajátjának érezze azt. Ennek jegyében nyitottunk kifelé, határon belülre és túlra. Hívunk meg előadásokat ide, mi is megyünk a produkcióinkkal sok városba. Örülök, hogy az Adáshibára így megtelt a ház. Láttam Veszprémben az előadást, létjogosultsága van ennek a fajta színháznak is nálunk, szép siker volt. Klasszikus, veretes, gondolkodásra késztető üzenettel átitatott produkcó ez, nem csak szórakoztatott és dőlt a néző a nevetéstől, hanem szólt hozzánk. Köszönjük, hogy itt volt a veszprémi színház - mondta többek között a direktor.