Ezzel a címmel számol be a moszkvai Kommerszant a paksi szerződésről, hozzátéve, hogy Oroszország az államháztartási hiány ellenére változatlanul jelentős összegeket fordít a nemzetközi terjeszkedésre az atomenergetika területén.

A magyarok döntésében szerepet játszott, hogy a másik fél a projekt 80 százalékát kész meghitelezni. A végleges megállapodást fél év múlva írják alá, a munkálatok határidejét és a reaktorok pontos teljesítményét nem határozták meg.

Az újság szerint Putyin és Orbán személyében két olyan ember ült le tárgyalni, akik nem túl közelről ismerik, de nagyon is bírják egymást. Úgy látszik, a szovjet gének szólalnak meg bennük, akár akarják, akár nem.

Orbán Viktor feltehetőleg nem nagyon akarja. Úgy fogalmaz, hogy a magyarok nem sok jót tapasztaltak a Szovjetunió részéről, bár az atomenergia fejlesztéséről szóló 1966-os megállapodást mégis ide sorolja, mivel az adja az alapot a mostani szerződéshez. Egyben bejelentette, hogy a magyar fél teljesíteni kívánja minden kötelezettségét a Déli Áramlattal kapcsolatban. Pedig senki és semmi nem kényszerítette, hogy éppen ezen a találkozón beszéljen gázvezetékről, amelynek megépítését élesen ellenzi az uniós bizottság.

A Gazprom vezére a 168 Óra Online cikke szerint azt közölte a lappal, hogy a brüsszeli ellenkezés dacára az eredeti menetrendnek megfelelően határidőre elkészül a beruházás.