Annál fényesebb a jövő már aligha lehetne, mint amilyen a jelen - legalábbis ahogy a Központi Statisztikai Hivatal legfrissebb, a keresetekre vonatkozó kimutatásából kiolvasható. Csak a foglalkoztatottsággal van megint egy kis baj: messze nem úgy alakul, mint azt a kormány mondja.

"A nemzetgazdaságban - a legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél - a bruttó átlagkeresetek 3,8, a nettó átlagkeresetek 5,3 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit." - írja a KSH. Ez az idei, átlag 1,5 százalékos infláció mellett 3,8 százalékos reálbér-emelkedést jelent.

(Korábban többször is megírta a Stop.hu: az egyszeri hatásokat, vagyis a rezsicsökkentést kiszűrő maginfláció, most is 3,5 százalékon áll, vagyis lényegében 1,8 százalékos a reálbérek növekménye, ami messze nem kompenzálja a 2012-es 3,5 százalékos értékvesztést.)

"2013. január-novemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete 229 700 forint volt. A vállalkozásoknál dolgozók átlagosan 240 400, míg a közszférában - a nem közfoglalkoztatás keretében - foglalkoztatottak 227 200 forintot kerestek. A közfoglalkoztatottak átlagkeresete 76 900 forint volt" - fogalmaz a Statisztikai Hivatal.

Az átlagkeresetek megállapításánál a KSH meglehetősen biztos lábakon - vagyis adatokon - áll, ugyanis mind a vállalkozóknak, mind a köz- és a nonprofit szférának kötelezően meg kell adnia az erre vonatkozó számokat mind a NAV-nak, mind a KSH-nak. Így aztán nem csupán a "mennyiről" kapnak információkat, de arról is, hányan jutnak hozzá e bérekhez. Vagyis: megbízható foglalkoztatási adatokat is tartalmaz a kimutatás. Igaz, ezek az adatok szöges ellentétben állnak a kormányzati sikerpropagandával, amely szerint négy év alatt 300 ezerrel emelkedett a dolgozók száma, 10 százalék alatti a munkanélküliség.

A most napvilágra került adatok tanúsága szerint 2013-ban a vállalkozásoknál - vagyis a GDP-t termelő munkahelyek számánál - még mindig csökkenés figyelhető meg, ha gyengülő mértékben is. A tavalyi év tizenegy hónapjának átlagában 0,1 százalékkal dolgoznak kevesebben a magánszektorban, mint egy évvel korábban. A pontos szám igen messze áll a Fidesz szerinti 4 milliótól - 2,567 millióan kapnak fizetést Magyarországon, ha nem számoljuk a közfoglalkoztatottakat. Utóbbiak átlagosan havonta 123 ezren vannak - kivéve a téli időszakot, amikor a kormány 200 ezerre emelte a számukat, hogy javítsa a foglalkoztatottsági adatokat.

Ha a 2,69 milliós, közfoglalkoztatottakkal együtt számolt adatot nézzük, akkor is hiányzik a kormányzati propagandához még 1,3 millió aktív munkavállaló. Ha ebből levonjuk a legalább 400 ezer, külföldön boldoguló magyart - akiket a KSH a foglalkoztatási adatokba beleszámol -, már csak 800 ezer embert kellene megtalálnunk a statisztikai sorok útvesztőjében ahhoz, hogy igaz lehessen a propaganda.