Lehet aggódni a jövőért, amikor politikai vezetők hozzálátnak, hogy átírják a múltat. Az erősödő nacionalizmus jele, hogy Oroszországban, Magyarországon, Kínában és Japánban politikai kampány indult a történelemkönyvek megváltoztatására – írja a Financial Times.

Putyin például nagyon nem ért egyet azzal, hogy a Szovjetunió a II. világháború vége felé megszállta a kelet-európai államokat, szerinte megmentette azokat a fasizmustól. Ez a szemlélet érvényesül akkor is, amikor Moszkvában fasisztaként írják le a mostani ukrán kormányt.

Fura módon az oroszok meleg kapcsolatot ápolnak a magyar vezetéssel, amelyet a térségen belül egyedüliként joggal lehet azzal gyanúsítani, hogy viszonya az ország szélsőjobbos múltjához veszedelmesen homályos. Úgy tűnik, hogy az Orbán-kabinet bátorítja a tekintélyuralmi és antiszemita Horthy rehabilitálását és igyekszik átírni a történelemkönyveket, hogy azokban az eddiginél „hazafiasabb” szemlélet érvényesüljön.

A szomszéd államoknak Magyarország esetében is van okuk az aggodalomra a történelmi revizionizmus miatt. Az egyik ok ugyanis, amiért a magyar jobboldal szeretettel viszonyul Horthyhoz, az az, hogy a kormányzó hitt „Nagy-Magyarországban”, vagyis az elvesztett területek visszaszerzésében, és ez a kérdés ma is igen kedves a nacionalistáknak.

Nincs abban persze semmi rossz, ha a politikusok megpróbálják befolyásolni, miként tanítsák a történelmet, miként emlékezzenek a régvolt eseményekre. Ám különbséget kell tenni a jogos vita és a múlt átpolitizált kisajátítása között. Először is a politikusok sohasem tagadhatják el a történelmi tényeket. Másodszor veszélyes az, ha a hivatalos változat lesz az egyetlen, amit oktatnak, és amit terjeszt a sajtó.

Az már visszaélés a hatalommal, ha az oktatás átlépi az agymosás határát. Oroszországban látni, milyen veszedelmes is, amikor a nyilvánosság a történelem nacionalista verziójának szorításába kerül – írja a Financial Times.