Kiszámolták egy egyetemi félév árát - hogy lehet ezt kigazdálkodni?

Egy kutatás szerint az állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek.
 
 

Kiszámolták egy egyetemi félév árát - hogy lehet ezt kigazdálkodni?

Egy kutatás szerint az állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek.
 
 
 
 
 

Kiszámolták egy egyetemi félév árát - hogy lehet ezt kigazdálkodni?

Egy kutatás szerint az állami ösztöndíj nélkül 5 millió forintba kerül a diploma megszerzése, amit jórészt a szülők fizetnek.

Ez komoly anyagi terhet jelent a családoknak, mivel a szülők elenyésző része készül előre ezekre a költségekre. A tudatos pénzügyi tervezéssel készülők fele azonban már a gyermek 8 éves kora előtt megkezdi a takarékoskodást.

Az egyetemisták 87 százalékát támogatják pénzügyileg a szülei. Ellenben kizárólag családi támogatásból a diákok mindössze egyharmada tudja finanszírozni tanulmányait - derült ki a CIG Pannónia kutatásából.

A szülőktől kapott pénz mellett a hallgatók 39 százaléka kénytelen dolgozni is. Sok esetben azonban a szülők nem engedhetik meg maguknak a gyermek anyagi támogatását: ezen hallgatók körében 72 százalék azok aránya, akik a tanulás mellett dolgoznak is.

A diákhitel ennél kisebb szerepet játszik az egyetemi évek finanszírozásban (10 százalék) és az főként az önköltséges hallgatók körében elterjedt: ők a diákhitelt igénylők között közel kétszer annyian vannak, mint az államilag finanszírozott hallgatók. A diákhitel önmagában nem jelent megoldást a felsőfokú tanulmányok finanszírozására, mellette szinte minden diák más forrásra is támaszkodik.

Egy-egy szemeszter összes kiadását (az egyetemi kiadások mellett az utazás, lakhatás és megélhetés egyéb költségeit is figyelembe véve) az állami ösztöndíjas hallgatók átlagosan 260 ezer forintra becsülték.

A tandíjat fizető hallgatóknak átlagosan 480 ezer forintra van szüksége egy félév elvégzéséhez. A mesterképzésben is résztvevő diákok esetén így állami finanszírozás mellett átlagosan több mint 2,5 milliós, tandíjjal együtt pedig közel 5 millió forintos kiadásra lehet számítani a diploma megszerzéséig.

Az összes válaszadó egynegyede látja úgy a privatbankar.hu cikke szerint, hogy nehézséget jelent a felsőoktatás költségeinek finanszírozása és még magasabb ez az arány a tandíjköteles hallgatók körében (45 százalék). A családi támogatást nélkülöző diákok több mint harmada küzd anyagi problémákkal és csak feleakkora arányban tudnak részt venni az önköltséges képzésben, mint szülői segítséget élvező társaik. Az egyre jelentősebb kiadások ellenére a szülők csekély része készül csak hosszútávú takarékoskodással a felsőoktatás költségeinek finanszírozására. Ezzel szemben azok a szülők, akik életbiztosítást választanak erre a célra, átlagosan 15 éves időtávra terveznek a CIG Pannónia Életbiztosító adatai szerint.

A hozzátartozók fele a gyermek 8 éves kora előtt, 12 százaléka pedig már 1 éves kora előtt megköti a biztosítást. A szerződök fele legalább 2 millió forintos összeget jelöl meg a szerződésben, azaz legalább ennyit szeretne a gyermek egyetemi éveire összegyűjteni, de előfordul 10 millió forint feletti összeg is.

 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.