Újabb rekordról, fényes kormányzati győzelemről számolt be a Központi Statisztikai Hivatal. Kimutatásaik szerint töretlenül ível felfelé a magyar munkavállalók száma. Azt már nem harsogják, hogy a közmunka miatt.

2014 első negyedévében 4 millió 78 ezer fő volt a foglalkoztatottak létszáma, 261 ezer fővel több, mint egy évvel korábban - jelentette ma a Központi Statisztikai Hivatal. A munkanélküliek száma egy év alatt 139 ezer fővel, 370 ezerre csökkent, a munkanélküliségi ráta 3,5 százalékponttal, 8,3 százalékra mérséklődött. Ez a hivatalos győzelmi jelentés, amely teljes mértékben alátámasztja a kormányzati kommunikáció sikerpropagandáját. Sőt, a statisztikusok szerint csupán112 ezer fővel volt több közfoglalkoztatott, mint egy éve ilyenkor, a külföldön dolgozók száma gyakorlatilag nem nőtt.

Azonban, ha boncolgatni kezdjük, miből is áll össze a 260 ezres plusz foglalkoztatottság, erősen árnyalt képet kapunk. A Statisztikai Hivatal adatai szerint csak a teljes munkaidősök száma emelkedett az előző évhez képest, a részmunkaidősöké 4,5 ezer fővel csökkent. Az egyéni vállalkozók száma ugyancsak tovább mérséklődött, ezúttal 7 ezer fővel. A legérdekesebb persze a közfoglalkoztatottak számával való manipuláció. Miközben a KSH önbevallás alapján mért foglalkoztatási számai szerint csupán 112 ezerrel emelkedett az így alkalmazottak száma, addig a hivatalos bejelentéseken alapuló mutatók 170 ezer pluszt jeleznek.

Az eltérés számottevő - azonban a kormányzati intézkedések alapján biztosak lehetünk abban, hogy a második adat áll közelebb a valósághoz. Míg az előző években a téli időszak volt a leggyérebb a közfoglalkoztatásban, addig a kampány miatt novembertől áprilisig 200 ezer főre tornászta fel a kormány a korábban 20-30 ezres létszámot. Igaz, elsöprő részüknek semmilyen munkát nem tudtak biztosítani, ezért 100 ezer ember hónapokon át iskolapadban ült és értelmetlen, megalázó feladatokat hajtott végre.

Szintén érdekes a KSH számítási módszere a külföldön dolgozó magyarokat illetően. A hivatal korábban jelezte: számításaik szerint nagyjából 80 ezren vállalnak munkát Magyarországon kívül, miközben minden külföldi statisztika és banki adat arról szól, hogy a valós szám meghaladja a 400 ezret.

Az adatokból az is kiderül: a közfoglalkoztatás mellett leginkább a feldolgozó ipar és a közszolgálat (vagyis az állami vagy önkormányzati alkalmazottak egyre bővülő körének) létszámbővülése húzza a számokat. Az első adat összevág a kormányzati tervekkel is: miközben Orbán Viktor újraiparosításról beszél, a Stop.hu cikke szerint valójában a gyenge forintárfolyammal igyekszik a kormány vonzóvá tenni az összeszerelő üzemek számára a magyarországi letelepedést. Így ugyanis bármennyire emelheti a látszólag szociálisan érzékeny hatalom a minimálbért, ha az euróba átszámolva egyre kevesebbet ér. Mindez azonban nem egyezik az európai trendekkel, hiszen a fejlett államok a magas hozzáadott értéket jelentő termékek előállításában járnak az élen, míg például az autóipari összeszerelő üzemek e sor végén kullognak.