A 187 éve, 1827. április 26-án Pesten elhunyt Bihari János zeneszerző-hegedűművész életét mutatta be Bándi László vasárnap a MÉZ Rádióban.

- Mit tudunk az ifjúságáról?

- Apja is hegedűs cigány volt - kezdte a veszprémi tanár-helytörténeti kutató az ismertetést. - 1801-ben Pestre ment, ahol megalakította híressé vált zenekarát. Nyugtalan vándoréletet élt. Bécsben is járhatott, ahol több műve nyomtatásban is megjelent.

- Bihari János hogyan köthető Veszprémhez és a megyéhez?

- 1818 körül többször megfordult Veszprémben, Ruzitska Ignácban pártfogóra és barátra talált.

- Mire tehető működésének fénykora?

- Bihari János működésének fénykora az 1820-as évek elejére tehető, azután pályája lassan lehanyatlott. 1824-ben eltörte bal karját és ez véget vetett virtuóz pályájának. 1825-ben a királyné koronázásakor Pozsonyban még játszott. Öregkorára magára hagyatva élt.

- Hogyan értékeljük Bihari János szerepét?

- Bihari János a 19. század elejének legkiválóbb zeneszerzője és előadóművésze, a verbunkos stílus legjelentősebb képviselője volt. Lavotta Jánossal és Csermák Antallal együtt a magyar zenei romantika virtuóz triászát alkotta. A neki tulajdonított kompozíciók nem mind hitelesek. Nem bizonyított feltevés szerint a Rákóczi-nótának és a Rákóczi-indulónak is Bihari a szerzője.

- Hogyan kötődik a verbunkos zene Balatonfüredhez?

- Balatonfüred volt a 19. sz. első felében a kiröpítő fészke annak a verbunkos zenének, amelynek Bihari is képviselője volt. A Balatoni Panteonban ezt emléktábla örökíti meg, amelyen Csermák és Ruzitska neve is szerepel.

- Hány éves korában hunyt el?

- Bihari János 63 évet élt.

(A MÉZ Rádió adása 2014. április 27-én.)