Most ténylegesen számít az emberek szava
A feladat az, hogy megválasszák az Európai Parlament (EP) új képviselőit. Amire eddig még sosem volt példa: most ténylegesen számít az emberek szava, hogy ki lesz Európa „új vezetője".
„Vedd észre. Tégy érte. Légy része." - szól az EP-választás magyar szlogenje. A képviselői testület tájékoztatási irodái Európa-szerte igyekeznek hangsúlyozni: a mostani (május 22 és 25 között tervezett, Magyarországon május 25-én rendezendő) EP-választás azért lesz teljesen más, mint az eddigiek, mert végső soron az emberek döntik el, ki lesz az Európai Bizottság (EB) új elnöke.
Ez persze áttételesen igaz, bár rendre felmerül, sem az EB-elnököt, sem az EB-tagjait nem választják közvetlenül, mégis: az Európai Parlament összetétele most első ízben azt is meghatározza, hogy ki vezeti majd az Európai Bizottságot. A Lisszaboni Szerződés értelmében ugyanis az uniós kormányok vezetőinek az európai választások eredménye alapján kell javaslatot tenniük a Bizottság következő elnökének személyére. Azaz: amelyik képviselőcsoport a legtöbb szavazatot szerzi meg, az adhatja az EB új elnökét. Erre két csoportnak van a legnagyobb esélye: a néppártnak és a szocialistáknak. Az első esetben (ha a néppárté lesz a legnagyobb frakció) Jean-Claude Juncker, a másodikban (ha a szocialisták győznek) Martin Schulz lesz az EB-elnök, hiszen az európai pártok már jó ideje megnevezték aspiránsaikat a posztra.
A minap Guy Verhofstadt, a liberálisok EB-elnökjelöltje némi meglepetést keltve úgy nyilatkozott: kompromisszumos politikai szereplőként bízik az Európai Bizottság elnöki posztjának megszerzésében.
A helyzet persze nem ennyire egyszerű. A jelöltet a tagállamok képviselőiből álló Európai Tanács (EiT) jelölheti, és a 751 EP-képviselő legalább felének (376) meg kell szavaznia. A szavazás titkos. Ha a jelölt nem kapja meg a szükséges többséget, az EiT-nek egy hónapon belül minősített többséggel új jelöltet kell javasolnia.
A tervek szerint az EB új elnökét a július 14-17 közti plenáris ülésen választhatják meg (bár sokan nem zárják ki, hogy a folyamat őszre tolódik), a biztosjelöltek meghallgatása szeptemberben kezdődhet, és októberben alakulhat meg az új EB.
Schöpflin György, a Fidesz EP-képviselője (és a következő ciklusban az egyik jelöltje is) januárban úgy nyilatkozott a Heti Válasznak: a legnagyobb esélye a szocialistáknak van, hogy „megnyerjék" a választást:
- A tagországokban nem Európáról szavaznak, hanem a helyi politika függvényében. Minthogy e pillanatban néppárti kabinetek vannak többségben, s a kormány elleni voksolásra lehet általában számítani, várható, hogy a szocialisták megerősödnek az Európai Parlamentben. Attól tartok, az ő frakciójuk lesz a legnagyobb, a mienk a második, a liberálisok viszont megfeleződnek. Reálisnak látszik, hogy a szocialisták mondjuk 240, a Néppárt 200 helyet szerez, az EU-szkeptikusok pedig 150, de akár 200 képviselőt is adhatnak. Blokkoló kisebbség lehetnek.
A legutóbbi, április 3-i közvélemény-kutatás szerint viszont a néppárt megelőzheti a szocialistákat, 214 képviselői helyet szerezhet meg a testületben a szocialisták 208 helyével szemben.