A rendkívüli közgyűlésnek egyetlen napirendi pontja, „Adósság konszolidációval kapcsolatos nyilatkozat megtételének” elfogadása volt.

A napirend felvezetésében Porga Gyula polgármester elmondta, hogy a jelenlegi kormány az önkormányzatoknál felhalmozódott adósság rendezését két lépcsőben hajtja végre. Az elmúlt évben az 5 ezer fő feletti lakos számmal rendelkező települések adósságának 40-70 százalékát vállalta át, ez Veszprém esetében több mint 5 milliárd forint volt. A második lépcsőben a fennmaradó 2 milliárd forint leírására kerül sor. A polgármester kiemelte, hogy ezzel nagy pénzügyi terhet vesznek le az önkormányzatokról és ez lehetővé teszi az európai uniós pályázatokon való fokozott részvételt. Az így keletkező forrásokat nem a működtetésre, hanem a gazdasági élet fejlesztésére tudják fordítani.

A napirendi pont vitájában az ellenzék részéről – LMP, Jobbik – kérdések fogalmazódtak meg, amelyekben többek között arra kértek választ, hogy a város Fidesz vezetése mennyiben tartja igazságosnak azt az eljárást, hogy a rosszul működő önkormányzatok adósságát az ország kormánya átvállalja? Mennyiben érez a felelősséget a város vezetése abban, hogy 2006 után jelentősen meg növekedett a Veszprém adósságállománya? Kinek az érdekeit szolgálja az, hogy ezt a több tízmilliárdos adósság terhet „átrakjuk az egyik zsebből a másikba”? Honnan és kiknek a kárára fogja az állam kifizetni az önkormányzatoktól átvett adósságokat? A napjainkban beharangozott rezsicsökkentés is nem egy olyan konstrukció, amelyben az egyik kézzel adunk valamit, a másikkal meg el is vesszük?

Az ellenzék által felvetett kérdésekre Mihalovics Péter és Czaun János képviselők reagáltak. Mihalovics Péter egyenesen történelminek nevezte ezt a pillanatot, amikor a kormány végre rendbe teszi az önkormányzatok költségvetését és az eddigi átláthatatlan, káoszként működő rendszert felszámolja.

A meggyőződése az, hogy mai naptól élesen elhatárolódnak az állami és az önkormányzati feladatok, ezzel jobban tudják majd képviselni az állampolgárok érdekeit. A képviselő szerint a jelenleg regnáló kormány nem csak ebben tett rendet, hanem a gazdaságban is és a családok életében azzal, hogy a devizahitelek helyett rezsicsökkentést adott és megszüntette a káoszt és az ámokfutást az élet minden területén.

A kormány nagyon jót tett azzal, hogy rezsit csökkentett és a költségvetési lyukakat azokkal a pénzekkel tömte be, amit a nagy szolgáltatókra és a bankokra adóként kivetett- hangsúlyozta a képviselő.

Czaun János beismerte azt, hogy 2006-ban az önkormányzat 1,5 milliárd forintos adósságot vett át, de a felvett kölcsönök minden egyes forintját az eu-s pályázati pénzekkel kiegészítve hasznosan, hosszú távú befektetésekre költötte. Külön kiemelte, hogy Veszprém ekkor fejlődő pályára állt és büszke arra, amit a kormány az elmúlt három évben tett.

Egyben javasolta mindenkinek azt, hogy vegye elő az esküjét, amiben azt fogadták meg, hogy mindenben a város érdekeit fogják képviselni. Ez a nyilatkozat feketén fehéren a város érdekeit szolgálja.

Gertsmár Ferenc képviselő erre csak annyiban reagált, hogy vajon akik ezt az adósságot összehozták, mennyiben szolgálták Veszprém érdekeit.

Porga Gyula a vitát lezáró beszédében annak adott hangot, hogy ennél igazságosabb intézkedés, hogy az önkormányzatok adósságát rendezik még nem volt. Az önkormányzatok az elkövetkezendő hét éves költségvetési ciklusban tiszta lappal indulhatnak, pontosan tudnak kalkulálni abban is, hogy a hozzájuk tartozó lakossági szolgáltatásokat milyen színvonalon tudják a jövőben biztosítani.

A nyilatkozatot két tartózkodással, a város közgyűlése elfogadta.

Szerkesztői megjegyzés: A közgyűlésen megfogalmazott konszolidációs célok mellett elgondolkodtató a következő. A szeptemberi közgyűléses Hartmann Ferenc képviselő a rezsicsökkentés pénzügyi hatásairól tett fel kérdést a polgármesternek. A polgármester által megküldött írásos válaszból kiderült, hogy a város szolgáltatását biztosító önkormányzati cégek éves vesztesége várhatóan meg fogja haladni az 500 millió forintot. Márpedig a kommunikáció szempontjából nem mindegy, hogy egy város tényleges adóssága megközelíti a nyolc milliárd forintot, vagy „csak” öt-hatszáz milliót kell a közvéleménynek bevallani. Ez a konszolidációs lépés nem a következő rezsicsökkentést készíti elő?