A képviselők az uniós alapjogok helyzetét a 2020-2021-es időszakban vizsgálták, beazonosították a problémás területeket és javaslatokat tettek arra, hogyan védhetik a tagállamok hatékonyabban a szabadságot, az egyenlőséget és a jogállamiságot. A jelentést csütörtökön 410 szavazattal, 131 ellenszavazat és 42 tartózkodás mellett fogadták el.

Többirányú támadás az uniós értékek ellen

A képviselők szerint aggasztó, hogy milyen hatást gyakorolnak a Covid19-járvány miatt hozott intézkedések a demokráciára és az alapvető szabadságjogokra, többek között az igazságszolgáltatással és bűnüldözéssel kapcsolatba kerülő emberek és a bebörtönzöttek jogaira. Sajnálatukat fejezik ki, hogy egyes tagállamokban folyamatosan megsértik a jogállamiság alapelveit, és ismét leszögezik, hogy a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok szervesen kapcsolódnak egymáshoz.

Ezen uniós értékek védelme és az uniós források igazságos elosztása érdekében a Parlament felszólítja a Bizottságot, hogy alkalmazza a költségvetési feltételrendszerre vonatkozó mechanizmust. A képviselők elítélik, hogy Lengyelország és Magyarország számos uniós jogszabályt és európai bírósági ítéletet nem tart be, és felszólítja az európai intézményeket, hogy konkrét válaszlépésekkel reagáljanak erre.

A Parlament ismét hangsúlyozza, hogy az újságírókat meg kell védeni a fenyegetésektől, támadásoktól, erőszaktól és attól, hogy a jogi rendszert egyesek a média elhallgattatására használják (úgynevezett SLAPP-perek révén). A képviselőket aggasztja, hogy több tagállami kormány az uniós értékeket megsértve használ kémprogramokat, például Pegasust.

Jobban óvni kell a kiszolgáltatott csoportokat

A képviselők ismét elítélik a nemen alapuló erőszakot, és kérik, hogy Bulgária, Csehország, Magyarország, Lettország, Litvánia és Szlovákia, illetve az EU egésze ratifikálja az Isztambuli egyezményt.

A női és LMBTIQ+-jogokat rendszeresen támadó, a társadalmi nemet tagadó és feministaellenes mozgalmak ellen is felszólalnak, és elítélik a női jogok, többek között a szexuális és reproduktív jogok terén tapasztalható visszalépést elsősorban Lengyelországban, Szlovákiában, Horvátországban és Litvániában. Üdvözlik a 2021 júliusában Magyarország és Lengyelország ellen indított kötelezettségszegési eljárást, amely az első alkalommal indult kifejezetten az LMBTIQ+-jogok védelme céljából.

A Parlament emellett kéri a rasszizmus és az idegengyűlölet egyes formái és megnyilvánulásai elleni küzdelemről szóló uniós kerethatározat teljes körű végrehajtását és üdvözli azt a bizottsági javaslatot, amely a gyűlöletbeszédet és a gyűlölet-bűncselekményeket felvenné az uniós bűncselekmények listájára. A tagállamokban a tartós strukturális rasszizmussal (többek között a romák elleni rendőri erőszakkal) is foglalkozni kell, mondják a képviselők, akik e téren a büntetőjogban, az oktatásban, a lakhatásban és a foglalkoztatásban várnak változást.

A Parlament határozottan elítéli a migránsok visszatoloncolását és a határon ellenük elkövetett erőszakot, valamint a humanitárius munkát végzők és aktivisták kriminalizálását. A képviselők azt kérik, hogy a bűnrészesség elkerülése végett a határvédelemmel foglalkozó uniós Frontex ügynökség függesszen fel minden műveletet azokban a tagállamokban, ahol ilyen esetek fordulnak elő.