Elszállt a negyedéves államháztartási hiány

Az első három hónapban 1144 milliárd forintos rekordhiányt hozott össze a kormány. A járvány miatt 342 milliárd forintot költöttek.
 
 

Elszállt a negyedéves államháztartási hiány

Az első három hónapban 1144 milliárd forintos rekordhiányt hozott össze a kormány. A járvány miatt 342 milliárd forintot költöttek.
 
 
 
 
 

Elszállt a negyedéves államháztartási hiány

Az első három hónapban 1144 milliárd forintos rekordhiányt hozott össze a kormány. A járvány miatt 342 milliárd forintot költöttek.

Az első negyedévben 5890 milliárd forint folyt be az államháztartásba, ez majdnem 10 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, vagyis nem úgy néz ki a költségvetés, mint amelynek bevételei oldalát nagyon megtépázta volna a koronavírus-járvány. Szinte minden adónemből több folyt be január-márciusban, mint tavaly. Nőttek a társasági adóból, az általános forgalmi adóból, a személyi jövedelemadóból és a társadalombiztosítási járulékból származó bevételek.

"Egyedül a szociális hozzájárulási adó befizetése (munkáltatói tb-járulék) maradt el a tavalyi mértéktől az év közbeni két százalékpontos csökkentés miatt."

Az 5890 milliárd bevétellel áll szemben központi alrendszer 6953 milliárd forintos kiadása, így jött össze három hónap alatt rekordméretű 1144 milliárd forintos államháztartási hiány. A kiadások több mint 13 százalékkal haladták meg az előző év azonos időszakának teljesítését.

A tavalyinál többet költött az állam a helyi önkormányzatok támogatásaira, az állami vagyonnal kapcsolatos kiadásokra, az EU-tagdíjra, valamint nőttek a nyugellátásokra és a gyógyító-megelőző ellátásra fordított összegek is. Alacsonyabban teljesültek viszont az előző évi első háromhavi kifizetéshez képest – többek között – a lakásépítési támogatások, az uniós, valamint a kamatkiadások is.

A járványügyi védekezésre az első három hónapban csaknem 343 milliárdot költött a kormány a közel 7000 milliárdos főösszegből, vagyis nem lehet arra fogni a hiányt, hogy elszálltak a járványkezelési költségek. Ez nem is meglepő, hisz a kormány már tavaly is a járványra hivatkozva költött el több ezer milliárd forintot állami cégekre, sportberuházásokra, NER-alapítványok feltőkésítésre, s ez a tendencia láthatóan folytatódott az első negyedévben is, de nem zárható ki, hogy a következő hónapokban tovább gyorsul.

A pénzügyminisztériumi beszámolóból derül ki, hogy az év elején már 45 milliárdot tettek a Paks 2 projektcégébe, de jelentős pénzeket fordítottak az uniós támogatások megelőlegezésére is, de 131 milliárdot költöttek a honvédségi harcjármű- és helikopterbeszerzésekre is, amelyek szintén növelték a hiányt. "A kormány a héten benyújtotta a parlamentnek a 2021-es költségvetés módosítást, és ebből kiderül, hogy az eredetileg tervezett 1491 milliárd forinttal szemben, akár 3900 milliárd forint is lehet a deficit."

A tervekben a kormány nem fejti ki, hogy mire költene el idén is több ezer milliárd forintot, a fideszes többségtől biankó csekket kér a hiány 2500 milliárd forintos növelésére. Az elmúlt napokban több olyan törvényjavaslat került a parlament elé, amely tucatjával állítaná fel az úgynevezett vagyonkezelő alapítványokat, amelyekbe több ezer milliárd forintnyi vagyont rakna a kormány. Ezen vagyonkezelő alapítványok közös jellemzője, hogy a vezetésben a Fideszhez hű kurátorok ülnek, így lehetővé téve egy kormányváltás esetén is a NER gazdaságának működtetését, vagyis az állami pénzek magánpénzé alakítást.

Óriásit kaszált az MNB a forintgyengülésen

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) 2020-ban is kiemelkedő, 255 milliárd forint nyereséget ért el – közölte a jegybank. A közleményből nem derült ki, hogy minek köszönhető ez jelentős haszon, ám az elmúlt években a jegybank a forint leértékelődésén kaszált hatalmasat. Ez feltehetőleg tavaly sem volt másként, hisz a forint az euróval szemben egy év alatt tíz százalékot vesztett értéből, ami a devizatartalékon keresztül átértékelődési nyereséget jelent a jegybanknak.

Az MNB igazgatóságának pénteki döntése szerint a 255 milliárd forintból 250 milliárdot a jegybank befizet a költségvetésbe. Az MNB az elmúlt években a nyereségét már nem költi el, ám a 2010-es évek közepén több száz milliárd forintnyi hasznát a jegybanki alapítványokba mentette. 2013 óta a jegybank immáron negyedik alkalommal döntött osztalékfizetésről.

A 2015. évi és 2018. évi eredményéből 50-50 milliárd forintot, a 2019. évi eredményből 250 milliárd forintot adott át, így az elmúlt években összesen 600 milliárd forint osztalékot fizetett be a költségvetésbe.

Forrás: nepszava.hu
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.