Az 1,1 milliárd éves, világos rózsaszín pigmenteket mélyen a Szahara alatt lévő kőzetekből vonták ki. A kutatók remélik, hogy a szerves eredetű pigmentek segítségével fény derül az élet kialakulásának rejtélyére.

Az amerikai tudományos akadémia lapjában (PNAS) megjelent tanulmány szerint a nyugat-afrikai Mauritánia Taoudeni- medencéjéből származó fekete palából vett pigmentek több mint félmilliárd évvel régebbiek, mint az eddig talált pigmentek.

"Mindennek van színe, a színek pedig az idők kezdetéig vezethetők vissza. A legpontosabb megfogalmazás szerint ezek a leletek a legrégebbi eredeti szerves színek" – mondta Jochen Brocks, az Ausztrál Nemzeti Egyetem (ANU) kutatója, a tanulmány egyik szerzője. "A világos rózsaszín pigmentek a molekuláris klorofill kövületei, melyeket rég eltűnt óceánokban élt ősi, fotoszintetikus szervezetek termeltek" – emelte ki Nur Gueneli, az ANU szakértője.

A kőzetet tíz évvel ezelőtt egy olyan cég küldte be az egyetemnek, amelyik a Szaharában olaj után kutatott. A fosszíliák színskálája koncentrált formában a vérvöröstől a mély liláig terjed, hígítva világos rózsaszínek. A szakértők porrá törték az ősi kőzetet, majd kivonták belőle és elemezték a hajdani organizmusok molekuláit.

"Az ősi pigmentek pontos elemzése bizonyította, hogy egymilliárd évvel ezelőtt apró cianobaktériumok domináltak az óceánok táplálékláncának alján, ami segít megérteni, miért nem léteztek akkoriban állatok" – mondta Gueneli.

Jochen Broks szerint a nagy, aktív organizmusok felbukkanását a nagyobb táplálékrészecskék, köztük az algák kis mennyisége gátolta. "Az algák, bár szintén mikroszkopikus méretűek, ezerszer nagyobbak, mint a cianobaktériumok, és sokkal gazdagabb táplálékforrást jelentenek" – emelte ki.

A cianobaktériumos óceánok mintegy 650 millió évvel ezelőtt kezdtek eltűnni, ekkor az algák gyorsabb terjeszkedésbe fogtak, ezzel biztosították az olyan összetett ökoszisztémák fejlődéséhez szükséges energiaigényt, melyekben nagyobb állatok uralhatták a Földet. Forrás hvg.hu