Arad a magyar Golgota
Veszprém város központi ünnepségén a Török Ignác úton lévő Aradi Vértanúk emlékműnél Némedi Lajos alpolgármester mondott ünnepi beszédet.
„Krisztus keresztje és a bitófa oly rokon és az isteni áldozat mellet oly törpe az én áldozatom!” ezek voltak Lahner György honvéd tábornok utolsó mondata mielőtt kivégezték- mondta a beszéde bevezetőjében Némedi Lajos.
Az Aradi Vértanúk emlékét még a 168 évvel a történtek után sem lehet elfeledni. Az áldozatoknak egy bűnük volt, hogy tevőlegesen vettek részt az 1848-49-es szabadságharcban. A tábornokok halálos ítéleteit a császár bírái különleges sietséggel 1849. szeptember 26-án hozták meg.
Az alpolgármester kiemelte, nem csak a magyarság dicső napjairól kell megemlékeznünk. Soha nem felejthetjük el népünk gyász napjait sem. Október hatodika, mint azt Kossuth Lajos az 1890-ben rögzített beszédében elmondta, a magyar golgota napja. A császári megtorlás legkegyetlenebb megtorlásává vált ez a dátum.
Az Aradi Vértanúk ezen a napon példát mutattak hazaszeretetből, az összefogásból, emberségből és bátorságból. Bár társadalmilag, nyelvileg és a felfogásukban is különböztek egymástól, de a céljuk közös volt. Egy szabad, független, polgári Magyarország megteremtése. A magyarok küzdelme a császári udvar szemében lázadásként volt megítélve. Az uralkodó ezért reagált rá a példátlanul durva megtorlással.
Arad, történelmünk legfájóbb történelmi eseményévé vált. Bár a szabadságharc elbukott, a tábornokokat kivégezték, hálával kell megemlékezni a szabadságharc katona és civil áldozatairól. Örök hála azoknak, akik hősi cselekedetükkel megteremtették a polgári Magyarország alapjait- fejezte be beszédét Némedi Lajos.
A megemlékezés második részében a Veszprémi Petőfi Színház művészeinek megemlékező műsorát láthatták a jelenlévők.
Az ünnepség zárásaként a fegyveres erők és testületek, az önkormányzati- és a kormányhivatal, a civil szervezetek, valamint a pártok képviselői az emlékművön elhelyezték a megemlékezések koszorúit.
