Július 1-ig meghosszabbította a kormány az árkorlátozásokat mind az élelmiszerek, mind az üzemanyagok esetében - jelentette be Orbán Viktor miniszterelnök saját Facebook-oldalán a szerdai kormányülés után. A kormányfő szerint ezzel a lépéssel a családokat védik a háború okozta drágulástól.

A kormány még január közepén rendelte el a finomliszt, a 2,8 százalékos UHT tej, a kristálycukor, a sertéscomb, az étolaj, valamint a csirke egyes részeinek (mell és far-hát) esetében, hogy ezeket februártól a tavaly októberi áron lehet árulni. Az erről szóló rendelet hatálya ennek a hétnek a vége volt. Az üzemanyagok egy részére tavaly novemberben vezettek be ársapkát, amit ez év elején május közepéig meghosszabbítottak.

Az intézkedéseket annak ellenére tartja érvényben a kormány, hogy számtalan negatív következménnyel járnak, sőt jó eséllyel kimondottan károsak. A folyamatos drágulás miatt ugyanis magasabb áron kell a kereskedőknek beszerezni az érintett termékeket, az árstop miatt pedig az övék a veszteség.

Ennek egyelőre a benzinkutaknál volt látványosabb hatása, előbb több kutat bezártak, majd az oroszok ukrajnai háborújának megindítása után üzemanyag-ellátási problémák is adódtak. A kormány azzal igyekezett segíteni a kutasokon, hogy literenként 20 forinttal csökkentette az üzemanyagok jövedéki adóját, ami azonban az érintettek szerint "csak a villanyszámla kifizetésére" volt elég.

A holtankoljak.hu szerint ugyanis a 95-ös benzin ára árstop nélkül 591, a gázolajé 674 forint lenne a héten.

Az élelmiszerek esetében is folyamatos a drágulás. Mint a húsvéti hétvége előtt megírtuk,

az étolaj kereskedelmi beszerzési ára közel 19 százalékkal emelkedett október közepe óta;

a gabonák ára is jelentősen nőtt (a fekete-tengeri búzáé 31,5 százalékkal októberhez képest), ez pedig már a nem ástopos kenyérnél feltétlenül érzékelhető is: az egykilós fehér kenyér átlagára 24 százalékos emelkedést mutatott;

a sertéshús is drágul, a márciusi-áprilisi hetekben 60 százalékos árrobbanást tapasztalt a Hússzövetség (a sertészsír márciusban 10 százalékkal drágult októberhez képest);

a nem korlátozott árú csirkecomb esetében több mint 19 százalékos volt az emelkedés októberhez képest;

a nyerstej ára egy év alatt 20 százalékkal nőtt, de október és február között is 14 százalékos volt a drágulás.

Ezt pedig követik azoknak a tejtermékeknek az árai, amelyeket nem korlátoztak. A sajtok például egy év alatt 21,8 százalékkal drágultak a KSH legfrissebb, márciusi adatai szerint.