Az Európai Unió és Egyiptom egzisztenciális érdekei egybeesnek, és ha az észak-afrikai ország nem tudja folytatni azt a politikát, amellyel megakadályozta a migráció feláramlását az irányukból, akkor mindannyian nagyon nagy bajba kerülünk – jelentette ki kedden Orbán Viktor. A magyar miniszterelnök a Várkert Bazárban, a visegrádi országok és Egyiptom csúcstalálkozója azt mondta:

„Sokkal rosszabb a migrációs helyzet, mint 2015-ben. Ezzel a helyzettel az EU csak akkor tud megbirkózni, ha vannak külső szövetségesei, és Egyiptom az egyik leginkább kézenfekvő szövetséges, kulcsország. (...) Magyarország érzékeli az Ázsia felől a Balkánon keresztül egyre növekvő nyomást a szerb-magyar határon. Közölte, Afrika felől is óriási nyomás helyeződik Európára. Körbe vagyunk kerítve.”

Orbán szerint ezért nemcsak az egyiptomi határvédelmet kell megerősíteni, hanem ennek a százmilliós országnak gazdaságilag is stabilizálódnia, fejlődnie kell, hogy a jó élet lehetőségét tudják kínálni az ottani fiataloknak. Javaslata szerint minél hamarabb össze kell hívni az EU-Egyiptom társulási tanács ülését. Szorgalmazta, hogy az unió sajátként ismerje el az Egyiptom által terroristának minősített személyek, szervezetek listáját, és oldják fel azon korlátozásokat, amelyek nem teszik lehetővé, hogy Egyiptom beszerezze a határvédelemhez szükséges biztonsági eszközöket.

Magyarország részéről a kormányfő jelezte: a magyar Eximbankban külön keretet nyitottak annak érdekében, hogy ne csak árut szállítson Magyarország Egyiptomba, hanem gyárakat is tudjon telepíteni oda. Szerinte ugyanis azok ott adnak munkahelyet a fiatal nemzedéknek. Ezzel pedig mi is hozzájárulunk egy olyan európai segítségnyújtáshoz, amely stabilizálni tudja hosszú távon is az egyiptomi gazdaságot.

Abdel-Fattáh esz-Szíszi, az Egyiptomi Arab Köztársaság elnöke megköszönte és fontosnak nevezte a visegrádi országok vezetőinek támogatását. Ugyanakkor hozzátette, ez nem elég, a nyugat-európai országok támogatására is szükség van. Kiemelte:

„Egyiptomnak nem arra van szüksége, hogy az európai országok számon kérjék rajta az emberi jogokat, hanem hogy segítséget nyújtsanak a politikai, gazdasági, kulturális helyzet javulásához.”

Az államfő kitért arra is: miközben 2016 óta egyetlen migránsokat szállító hajó sem hagyta el Egyiptomot, Afrika országaiból hatmillió menekült érkezett hozzájuk. Egyiptom nem engedte meg, hogy ezek az emberek tovább menjenek és esetleg a tengeren leljék halálukat.

„Egyiptomban nem olyan magas ugyan az életszínvonal, mint az európai országokban, de nincsenek menekülttáborok, a hatmillió menekültre vendégként tekintenek, úgy élnek, mint a többi egyiptomi, az iskoláinkban tanulnak, a kórházainkban kezeljük őket” – hangsúlyozta Abdel-Fattáh esz-Szíszi.

Eduard Heger szlovák és Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök egyaránt elismerését fejezte ki Egyiptomnak a hatmillió menekült befogadásáért, és mindketten megerősítették, hogy a V4-ek megpróbálják meggyőzni az EU nyugati államait az Egyiptommal való gazdasági együttműködés fontosságáról.