Sok száz sajtómegjelenés született az elmúlt egy hónapban abból az egyetlen rendeletből, hogy 2023. január 1-től 15 százalékkal megemeli a kormány a nyugdíjakat.

Nyitrai Zsolt miniszterelnöki megbízottól Szentkirályi Alexandra kormányszóvivőn át Varga Mihály pénzügyminiszterig minden kormányzati megszólaló azt sulykolta a lakosság fejébe, hogy a példátlanul magas emeléssel nagyon jól járnak az idősek, hiszen a 177 ezer forintos tavalyi átlagnyugdíj helyett a mai napon 27 ezer (pontosan 26 és félezer) forinttal több pénz érkezik a számlájukra. Az MTI a kifizetések megkezdéséhez igazítva közreadott tegnap egy KSH adatsort, ami segít az átlag mögé nézni.

Annak a több mint 54 ezer embernek ugyanis, akinek a nyugdíja kevesebb mint 40 ezer forint, az emelés csak legfeljebb hatezer forint, míg a 123 ezer 300 ezer forint feletti nyugdíjjal rendelkező társuk minimum 45 ezer forinttal kap többet.

Az ő emelésük összege tehát magasabb, mint a sor végén lévők havi ellátása, vagyis a mostani nyugdíjemelés tovább növeli a szakadékot nyugdíjas és nyugdíjas között, mert a kormány meg sem hallgatta az idősek szervezeteinek követeléseit, hogy a kisnyugdíjasoknak többet kellene adni, hiszen a pénzükért lassan az élelmet sem tudják megvenni maguknak.

Hiába emelkedik mától kétszázezer forint fölé az átlagnyugdíj Magyarországon, az idősek háromnegyede ennél kevesebb pénzt kap, s a helyzetet tovább rontja, hogy az aktív dolgozók nettó 325 ezer forintos átlagkeresetétől még távolabb kerültek a nyugdíjak. Tavaly az első tíz hónapban 17,4 százalékkal emelkedtek a bérek, míg a nyugdíjak csak 14 százalékkal az év egészét nézve és az elfogadott 14-16 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés azt vetíti előre, hogy az idősek ellátásainak leszakadása folytatódik.

A mostani 15 százalékos emeléssel szemben ráadásul várhatóan ennél magasabb infláció áll 2023-ban is, miközben a kormány adós a tavalyi pénzromlás ellentételezésének egy részével is. A három lépcsőben adott összesen 14 százalékos nyugdíjemelésnél ugyanis az utolsó hónapok áremelkedését már nem vették figyelembe, pedig ez akár 1-2 százalékos többletet is jelenthet az időseknek. Katona Tamás, a KSH volt elnöke arra emlékeztetett, hogy az Eurostat módszertana alapján számított legutolsó ismert adat,

a novemberi 23,1 százalékos magyar infláció a legmagasabb volt az uniós tagországok között, a nyugdíjas fogyasztói kosárral számolva pedig ennél is nagyobb mértékben, több mint 25 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.

A Magyarországon megvehető élelmiszerek ára 47,2 százalékkal volt magasabb novemberben, mint egy évvel korábban, összességében tehát kizárt, hogy a reálérték megőrzéséhez elegendő a 14 százalékos emelés.

Az összes imént felsorolt összehasonlítás azt mutatja, hogy lehet és kell is örülni a nyugdíjemelésnek, de annak mértéke nem nagyvonalú, sőt tovább rontja az idősek többségének pozícióját. Vélhetően év közben idén is szükség lesz a nyugdíjak kiegészítésére, ahogy azt Farkas András nyugdíjszakértő többször is nyilatkozta, de változatlanul kérdés a tavalyi elszámolás. A KSH holnapra jelezte előre a tavaly decemberi inflációs adat közreadását.