Tovább szegényednek a nyugdíjasok

Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.
 
 

Tovább szegényednek a nyugdíjasok

Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.
 
 
 
 
 

Tovább szegényednek a nyugdíjasok

Az elszegényedés mértékét mutatja, hogy a KSH szerint 2010-ben 26 ezer, 2019-ben pedig már majdnem 270 ezer idős ember tartozott a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe.

A szegénységi küszöb egy főre számítva havi 105 ezer forint volt 2019-ben a KSH adatai szerint, a Policy Agenda számításai hasonló értéket mutattak, a létminimum ugyanekkor 101 ezer forintra jött ki egy egyszemélyes háztartásban. 2020 januárjában nyugdíjban vagy egyéb járandóságban 2 561 868 ember részesült Magyarországon, 79 százalékuk kap öregségi nyugdíjat.

Az összes ellátott közül több mint 900 ezren kevesebb mint százezer forintból próbálnak megélni, nem érik el sem a szegénységi küszöböt, sem a létminimumot – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal legutóbbi, karácsony előtt megjelent szociális statisztikai évkönyvéből. Ez a tömeg 2016-ban még százezerrel nagyobb volt, de a szám nem feltétlenül azért csökkent, mert az idősek jobban élnek.

Egyrészt a nagyon alacsony nyugdíjjal rendelkezők közül sokan meghaltak, s az új nyugdíjak többnyire ennél magasabb összegről indulnak. Az éves nyugdíjemelések összességében megfelelnek a 2016 óta mért összesen 9,3 százalékos inflációnak, de az idősek több évben is kaptak nyugdíjprémiumot vagy más egyszeri juttatást, amelyekkel együtt sokan már átlépték a százezer forintos határt. Mivel azonban az árak épp a nyugdíjasok által fogyasztott alaptermékeknél az átlagos inflációnál nagyobb arányban nőttek, a magasabb juttatások együtt sem segítették a megélhetési szint emelkedését ebben a körben.

Ennél is jobban mutatja az elszegényedés mértékét, ha megnézzük, hány idős ember tartozik a legalacsonyabb jövedelmi tizedbe. A KSH szerint 2010-ben 26 ezren voltak, 2019-ben azonban már majdnem 270 ezren. Egy év alatt zuhant be nagyon sok nyugdíjas, hiszen még 2018-ban is csak 41 ezren szerepeltek az első jövedelmi tizedben. Sokan csúsztak le a következő, még szintén alacsony jövedelmet mutató csoportokból legalulra, de a magasabb kategóriákból is ütemesen indultak el lefelé az idősek, ami a bérek és a nyugdíjak közötti szakadék mélyülését jelzi. A 7-8-9. jövedelmi tizedbe tartozó nyugdíjasok száma 2010-hez képest egyenként több mint százezerrel csökkent.

Januártól három százalékkal emelkedik a nyugdíjak összege, mert a kormány ekkora inflációval számol 2021-re. A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) azt kéri, hogy a 13. havi nyugdíj első heti részének februári kifizetésekor ne a jelenlegi nyugdíjuk negyedét kapják automatikusan az idősek, hanem a legkisebb ellátásban részesülőknek minimum 50 ezer forintot fizessenek ki, s a 400 ezer forintnál magasabb nyugdíjjal rendelkezők ne kaphassanak 100 ezer forintnál többet.

A kérést a KSH háztartások életszínvonaláról készített tavaly év végi összesítése alapján fogalmazták meg, amelyből az derült ki, hogy 2019-ben a 65 éves és annál idősebb korosztályban 14,9 százalékra nőtt a jövedelmi szegénységben élők aránya, míg 2010-ben, a kormányváltás évében még csak az idősek 4,9 százaléka tartozott ebbe a körbe. A kiegyenlítő kifizetés javítana a legszegényebbek helyzetén, a magas nyugdíjból élőknek pedig nem rontana az életszínvonalán – állítja az idősszervezet.

Az Orbán-kormány nemcsak a hivatalos központi statisztikákban szembesülhet a nyugdíjas társadalom romló anyagi helyzetével, a korosztály társadalmi megítéléséről, szerepvállalásáról a kormányközelinek elkönyvelt Nézőpont Intézet is felmérést készített 2020 októberében. Ez azt igazolja, hogy a megkérdezettek 88,3 százaléka szerint a nagyobb anyagi biztonság megteremtése, vagyis a magasabb nyugdíj, esetleg az általuk fogyasztott termékek 27 százalékos általános forgalmi adójának mérséklése segítene az idősek helyzetén.

Még az egészség megőrzését támogató programokat is jóval kevesebben tartották fontosnak, mindössze a megkérdezettek 53 százaléka. Ez sem sarkallja azonban a kormányt arra, hogy ismét bevezesse az éves nyugdíjemelések kiszámításánál a bérek emelkedését is figyelembe vevő vegyes, más néven svájci indexálást.

A kizárólag inflációkövető nyugdíjemelés a NYUSZET közleménye szerint százezreket vett ki az idősek zsebéből, hiszen 2016-ban 1,6 százalék helyett 4,2 százalékot kaphattak volna, 2017-ben 2,4 százalék helyett 7,6 százalékot, 2018-ban a 3 százalék helyett 7,1-et, 2019-ben pedig a 3,4 százalékos emelés helyett 7,4 százalékkal kellett volna számolni, ha a béremeléseket is figyelembe vették volna. Tegnap a parlament népjóléti bizottságának szocialista elnöke azzal egészítette ki a felsorolást, hogy idén januárban a 3 százalék helyett 6,5 százalékkal kellett volna emelni a nyugdíjakat, bár Korózs Lajos szerint ezt még utólag is megtehetné a kormány.

A politikus azt is hangsúlyozta, hogy a 13. havi nyugdíj első hetének kifizetésekor pártja szerint minden nyugdíjasnak egységesen 37 500 forintot kellene kapni, amivel az idősek 70 százaléka jobban járna.

Az LMP is hasonlóan gondolkodik, a párt társelnöke a hét elején online sajtótájékoztatón arra szólította fel a kormányt, hogy ha már az autópálya matricák díjának emelésekor 3,9 százalékos inflációval számol, akkor a nyugdíjak emelésekor is 4 százalékos többletet érvényesítsen. Schmuck Erzsébet hangsúlyozta, a járadékok értéke a svájci indexálás visszaállítása nélkül egyre jobban elmarad a bérektől, erősíti a társadalom anyagi kettészakadását.

Forrás: nepszava.hu
 

Gyorsan szeretnél értesülni a veszport.hu híreiről? Csatlakozz hozzánk!

 
 

    Hozzászólás

    A cikkekhez csak regisztrált felhasználóink szólhatnak hozzá. Kérjük, jelentkezzen be, vagy ha még nem tette, regisztráljon.

    A szerkesztőség fenntartja magának a jogot, hogy a cikkekhez nem kapcsolódó kommenteket moderálja, törölje.