Szerinte az Egyesült Államok és szövetségesei igyekeznek rávenni Putyint, hogy vegye észre a jelzéseiket arról, hogy az atomfegyver bevetése nem pusztán Ukrajna és a világ, hanem Putyin és Oroszország számára is katasztrofális következményekkel járna.

Az, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök akár taktikai atomfegyvert – vagyis az interkontinentális rakétákra szerelt, hatalmas robbanóerejű ún. stratégiai atomfegyvereknél kisebb erejű, de a világon eddig egyedüliként éles helyzetben bevetett atombombáknál így is pusztítóbb, alapvetően harcászati célú atomfegyvereket – is bevethet Ukrajnában, ha nem a tervei szerint alakulnak a dolgok, már a háború kezdetén is felmerült, de az elmúlt napokban egyre felkapottabb gondolat lett.

A Bloomberg értesülései szerint a Kremlben is vannak olyanok, akik szerint ez nagyon is reális lehetőség, és hát maga Putyin a háború első napjaiban az ország stratégiai nukleáris erőinél is készenlétet rendelt el.

A Pravda kérdésére, hogy akkor ez esetben nem az lesz a helyzet, mint a Krím orosz megszállása idején volt, amikor újságírójuk szerint a világ nagyjából azzal reagált, hogy „jaj, akkor most jobb, ha nem állnak ellen”, Nuland közölte, hogy „biztos lehet benne, hogy egy ilyen katasztrofális helyzetben nem fogjuk magára hagyni Ukrajnát”.„

Bár már most is háborús bűncselekményekről beszélünk, amelyekért Putyinnak felelnie kell, az ilyen fegyverek bevetése alapvetően új szintre emelné a helyzetet. És mi biztosítani fogjuk, hogy ennek következményei legyenek” – mondta Nuland.Azt azonban már nem akarta kifejteni, hogy pontosan mit is ért következmények alatt.

„A jelen körülmények között tán jobb tartózkodni ezek részletezésétől, de azt garantálhatom, hogy még a jelenlegi súlyos veszteségekhez, súlyos árhoz képest is, amit Oroszország az agresszió miatt elszenved, egy ilyen esetben Putyin cselekedeteinek ára egyszerűen csillagászati lesz.”

A Pravda újságírója ezután az iránt édreklődött, hogy az Egyesült Államok kész-e a NATO-tagsággal járó védelmet kiváltó biztonsági garanciát vállalni, amire Volodimir Zelenszkij vágyik. Nuland a válaszában a „biztosíték” kifejezést használta arra, hogy miről folytat egyeztetéseket az amerikai kormány az ukránnal.

Erre a Pravda újságírója célzottan vissza is kérdezett, tekintettel arra, hogy az 1994-ben Budapesten aláírt, Ukrajna biztonságát garantáló Budapesti Memorandumban is a biztosíték kifejezés szerepelt, éppen azért, mert annak nincs olyan kötelező ereje, mint a garanciának, Nuland élesen azt válaszolta, hogy „pontosan azt mondtam, amit mondtam, és ennél többet nem is mondhatok most nyilvánosan”.