A bejelentés szerint a kormánynak nem tetszik, hogy az intézményi befektetők és gazdagok inkább bankbetétben tartják a pénzüket és nem államkötvényeket vesznek belőle. Legalábbis Nagy Márton az MTI-nek küldött közleményében az áll, hogy a korlátozásra azért van szükség, mert egyes pénzügyi szereplők "a gazdaság működéséhez szükséges hitelezés és állampapír-vásárlás helyett kereskedelmi bankok közvetítésével jegybanki betétekbe helyezték a vagyonukat".

Erről is Brüsszel tehet persze, mert az "elhibázott brüsszeli szankciókra" vezethető a kormány narratívája szerint az októberben 21,1 százalékos magyar infláció, ami miatt az MNB kamatot emelt, ami miatt a bankok kamatot emeltek, ami miatt pedig megéri bankbetétben fialtatni a pénzt.

A kormány szerint ez azért sem fair, mert a kisebb megtakarítással rendelkező ügyfelek számára nem elérhetők azok a nagy bevételek, mint a gazdag lakossági betétesek és az intézményi befektetők számára.

"A 18 százalékos állami kamat kockázatmentesen magas jövedelmet biztosított, miközben a kisebb megtakarítással rendelkező lakossági betétesek mindössze 1 százalék alatti kamatot kapnak a látra szóló betétek és a folyószámlabetétek után. A bankok a hosszabb távú betétekre is csak 9-10 százalék kamatot fizetnek" - olvasható a közleményben.

A gazdaságfejlesztési miniszter a közlemény szerint ennek a gyakorlatnak a megszüntetését sürgeti. Az intézkedés hozzájárul a hitelezés és az állampapír-forgalmazás zavartalanabb működéséhez, források átirányításához a gazdaságba.