Július 7-én jelentette be Gulyás Gergely, hogy legalább négy kérdésben a kormány kész változtatni a magyar törvényeken a megállapodás érdekében, erről és az alkudozás hátteréről itt írtunk részletesen.

Varga Judit most a korrupciós nyomozásokról és az új jogszabályokat érintő társadalmi egyeztetésről szóló törvénymódosításokat nyújtotta be.

Már a két törvény címe is arról árulkodik, hogy ezek az Európai Bizottság, vagy ahogy eddig kormány nevezte, "Brüsszel" kérésére készültek. A nyomozásos törvény "Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról" címet kapta, az egyeztetéses pedig "Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról" címet. Azaz mindkét esetben már a cím is azt emeli ki, hogy ezt azért készítette a kormány, hogy az Európai Bizottság elégedett legyen.

Mindkét beterjesztés indokolása ezzel a bekezdéssel kezdődik:

"A Kormány elkötelezett az Európai Bizottsággal való mielőbbi megállapodás mellett. A törvényjavaslat benyújtását a Kormány és a Bizottság közeledő álláspontjai teszik lehetővé, és Országgyűlés elé terjesztése bizonyítja, hogy a Kormány a kölcsönös tiszteleten alapuló, őszinte és egyenes szakmai párbeszéd híve.

Fontosnak tartjuk, hogy a szakmai párbeszéd során a problémák helyett a megoldásokra koncentrálva közelítsük álláspontjainkat és keressük a megegyezést a Bizottság több ajánlását elfogadva. A Kormány ezen törekvéseit példázza a jelen Javaslat is."

A nyomozásos csomag főbb elemei:

Bevezetik az "Eljárás közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény esetén" nevű mechanizmust. Ennek lényege, hogy korrupciós ügyekben bíróságon is lehet majd nyomozást kezdeményezni, akkor is, ha a feljelentő közvetlenül nem érintett, nem sértett, csak a társadalomnak okozott kárt általában sérelmezi.

Ezzel az ügyészség megkerülésével is lehet korrupciós gyanú esetén fellépni. Ezt a mechanizmust az Európai Bizottság kérte a magyar kormánytól, derül ki a javaslat indokolásából.

A mechanizmusnak két lába lesz. Egyrészt bíróságon ki lehet kényszeríteni korrupciós ügyekben nyomozás elrendelését akkor is, ha az ügyészség vádemelés nélkül lezárná az eljárást.

Másrészt lehetőséget ad arra, hogy a bíróság akkor is tárgyalja a feljelentő vádindítványát, ha a nyomozás elmaradt, azaz perre lehet vinni "a közösséget érintő kiemelt bűncselekményeket" akkor is, ha nem történt ügyészségi vádemelés.

Ezek teljesen új lehetőségek a magyar igazságszolgáltatásban, és elvben jelentősen bővítik a korrupciós ügyekben az eljárások megindításának lehetőségeit. A mechanizmus a pótmagánvádas eljáráshoz hasonlít, csak itt nem a közvetlenül sértett fél kap lehetőséget a fellépésre, hanem elvileg bárki, akinek tudomása van korrupcióról.

Az új mechanizmus alkalmazásához alapos bírósági vizsgálatokat írtak elő, és ha nem lesz tárgyalás, akkor titokban kell tartani a feljelentések tartalmát, hogy ne lehessen az új eszközt lejáratásra használni. Hogy ez utóbbi mennyire korlátozza majd az egész rendszer hatékonyságát, az majd talán csak a gyakorlatból derül ki.

Az egyeztetési csomag főbb elemei:

Az új törvények hatástanulmányaihoz a KSH adatait kell figyelembe venni.

A kormány honlapján legalább 8 napig lehet majd véleményezni a törvénytervezeteket (nem mindet, de elég sokat), és további 5 nap lesz legalább a vélemények mérlegelésére.

Nem lehet megúszni a társadalmi egyeztetést arra hivatkozva, hogy a törvény sürgős elfogadása "kiemelkedő közérdek". Ahogy ez például a kata adónem módosításakor történt.