Új szelek fújnak Washingtonban, és ezt hamarosan Budapesten is érezni lehet majd. A napokban kettős ajánlást fogalmazott meg a leendő Biden-kormányzatnak a Center for American Progress: hívják össze a demokratikus országok csúcstalálkozóját, ahol közös tervet dolgoznának ki egymás támogatására és a globális problémák megoldására, illetve az amerikai kongresszus fogadjon el több milliárd dolláros programot a demokrácia védelmére és erősítésére.

Egy baloldali liberális intézet javaslata persze még nem kormányprogram, de az eddig a CAP élén álló Neera Tanden Biden jelöltje a költségvetési hivatal vezetői posztjára, vagyis hozzáfér a leendő elnök „füléhez”. A javaslattal pedig alighanem az új külpolitikai vezetők is egyet fognak érteni.

Ha valóban megrendezik a demokráciák csúcsértekezletét, nagy kérdés, hogy a magyar kormányfő kap-e majd meghívót. Ha nem, az az új idők félreérthetetlen jele lesz, de ha mégis, akkor sem biztos, hogy lesz oka örülni. A törvényhozási kezdeményezés ugyanakkor elfogadása esetén jelentős pénzügyi alapokat teremthet a civil szervezetek és a szabad sajtó támogatására – miután Trump éveiben elfektették az Obama-kormányzat hasonló kezdeményezéseit, azt is, amely a független vidéki magyar médiát segítette volna a túlélésben.

Donald Trumptól nem volt idegen, hogy az amerikai hegemónia erősítése érdekében az Egyesült Államok szövetségeseit is gyengítse. Ebből a szempontból kapóra jött az Európai Unió egységes fellépését akadályozó magyar külpolitika – amikor a brüsszeli küllők közé dugható seprűnyélről volt szó,

Washington és Moszkva békésen megosztozott Orbánon. Ennek most nyilvánvalóan vége lesz, Joe Biden az EU-val való együttműködést fontosabbnak fogja tekinteni a rivalizálásnál. Az EU-ban ezt már tudják, ennek megfelelően közös fellépést ajánlanak Kína terjeszkedése ellen a technológiai szektorban – miközben Szijjártó Péter még a Huawei újabb magyarországi beruházása fölött jár örömtáncot.

A minden zsetonját a Republikánus Pártra tevő magyar külpolitikai stratégiát váratlan helyről is érheti kellemetlen meglepetés. A Wall Street Journal egyik minapi cikke szerint 2019 novemberében Roger Wicker republikánus szenátor irodájából azt a figyelmeztetést juttatták el a washingtoni magyar nagykövetséghez, hogy ha a magyar kormányfő tovább blokkolja az Európai Unióban az egyes orosz vezetők elleni szankciókat, akkor a szenátor Orbán-ellenes kampányba kezd konzervatív kollégái között.

A magyar kormány napokon belül jelezte, hogy kész támogatni a szankciókat lehetővé tevő európai uniós jogszabályt. Ebből is látható, hogy a Capitoliumon nem lesz lehetetlen kétpárti egyetértést teremteni a Kínával és Oroszországgal szemben szolgaian készséges orbáni politikával szemben. Innen pedig már csak egy lépés a közös fellépés a jogállamiság, a vallás- és sajtószabadság ügyében és máris megérkeztünk 2012-be, amikor Orbán saját beismerése szerint is kevés híján belebukott a gazdasági helyzet és a nyugati bírálatok kettős tüzébe.

Simonyi András volt washingtoni magyar nagykövet a 24.hu-nak adott minapi interjújában arról beszélt, hogy Mike Pompeo amerikai külügyminiszter és sok külpolitikával foglalkozó republikánus rossz véleménnyel van Orbánról – nem utolsósorban a Huawei beengedése miatt az 5G hálózat kiépítésébe.

Magyarán nem érdemes abban reménykedni, hogy a Biden-kormányzat idején a republikánusok majd ideológiai okokból Orbán védelmére kelnek. De ha már Simonyi – a Medgyessy Péter által kinevezett és Gyurcsány Ferenc idején is megtartott diplomata egy húron pendül Antony Blinken külügyminiszter-jelölttel.

Nem csak nézeteik hasonlóak, de együtt játszottak Simonyi Coalition of the Willing nevű rock and roll zenekarában. Talán nem járunk messze az igazságtól annak feltételezésével, hogy Simonyinak megvan Blinken mobilszáma, aki ráadásul előbb veszi fel a hívását, mint Szijjártóét.

A Biden-Harris adminisztráció azonban mástól is kérhet tanácsot magyar ügyekben. A megválasztott alelnök Kamala Harris régóta jó barátságban egy másik erős, a Demokrata Pártban magasra emelkedett asszonnyal, Eleni Kounalakis kaliforniai alkormányzóval. Utóbbi könyvet is írt budapesti nagykövetként szerzett tapasztalatairól, s ebben nem éppen kedvező képet festett Orbánról, aki rendre figyelmen kívül hagyta az új alaptörvénnyel, az egyházak és a sajtó szabadságát korlátozó jogszabályokkal kapcsolatos amerikai fenntartásokat.

A miniszterelnök búcsútalálkozójukon azzal a bölcsességgel lepte meg a távozó nagykövetet, hogy „lószar ez a sok duma a demokráciáról”. Vagyis az amerikaiak tíz év alatt megtanulták, kivel van dolguk. Most ők jönnek.